Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

2012 Augusztus 20-i programok Balatonfüreden - Szent István ünnepe Balatonfüreden

Címkék - 2012.-augusztus-20-án, Augusztus-20, Balatonfüred, megemlékezés, programok, Szent-István, ünnepség, várják-a-látogatókat
2012 Augusztus 20-i programok Balatonfüreden - Szent István ünnepe Balatonfüreden
Szent István napi megemlékezésre várják a látogatókat Balatonfüreden, 2012. augusztus 20-án
Balatonfüred Város Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és családját államalapító királyunk, Szent István ünnepén tartandó rendezvényeire.

Augusztus 20-i programok országszerte

Ma már az egész ország valamennyi települése részt vesz az államalapítás ünneplésében. A hagyományőrzés és megemlékezés mellett szinte mindenhol kisebb-nagyobb színpadi produkciók, koncertek, kirakodóvásár és természetesen tűzijáték várja az ünneplőket.


Programok Balatonfüreden Szent István ünnepén

  • 09.00: Ünnepi szentmise a Római Katolikus Plébániatemplomban, utána kenyérszentelés
  • 09.30: Ünnepi istentisztelet a református Fehér templomban
  • 10.45: Balatonfüred Néptánc Együttes műsora a Szent István téren
  • 11.30: VÁROSI ÜNNEPSÉG a Szent István téren
Hirdetés1

Ünnepi beszédet mond: Dr. Kontrát Károly parlamenti államtitkár
Az ünnepségen közreműködnek: Trokán Péter színművész és Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara

  • 21.00: Horgas Eszter fuvolaművész koncertje a Kisfaludy színpadon
  • 22.00: Tűzijáték a mólóról
  • 22.30 A Veszprém Táncegyüttes és a Barátok zenekar műsora a Kisfaludy színpadon


Szent István Napja - Augusztus 20

Mit is jelent augusztus 20-a?

Az Államalapítás Ünnepe hazánk egyik legrégebbi nemzeti ünnepe, az első magyar király, Szent István uralkodásának és Magyarországot valódi európai állammá és hatalommá válásának ünnepe.

Eredetileg augusztus 15-ére - István király törvénykezési napjának és egyben halálának évfordulójára - eső ünnep, ’csak’ 1083 óta kerül augusztus 20-án megrendezésre Szent László király rendelete nyomán, hiszen ezen a napon avatták szentté első uralkodónkat.

Az egész katolikus egyházban jelentős ünnepként jegyzett nap az évszázadok során hosszabb ideig csak az 1848-as szabadságharcot követően maradt el - maga XIV. Benedek pápa augusztus 20.-át is érintő 1771-es egyházi ünnepcsökkentő rendelete is szinte azonnal vétózásra került Mária Terézia által, sőt a Szent Jobbés az ünnepi körmenet hagyománya is ekkor került Budára - bár igaz, hogy 1860-ban mikor ismét visszakerül nemzeti ünnepeink sorába, országos tüntetéssé fajult.

Az ünnep a kiegyezést követően már ismét a megérdemelt méltóságában került megtartásra, 1891-ben, Ferenc Józsefnek köszönhetően már munkaszünet napként szerepel a kalendáriumokban.

Sajnos az 1940-es évek végétől az erős egyházi tartalom miatt az akkori rezsim meglehetősen ferde szemmel nézte az ünneplést, és noha nem tiltották be, de 1949-ben új tartalmat sulykoltak bele, lévén a szocialista alkotmány elfogadásának, így a szocialista állam megteremtésének az ünneplését e napra időzítették.

Pont négy évtized telt el mire a rendszerváltás szele végre visszaállíthatta az ünnep valódi tartalmát, bár ténylegesen csak 1991-ben, az első szabad választásokat követően került vissza méltó státuszába, mikor az országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.


I. István magyar király

I. (Szent) István király - születési nevén Vajk (Esztergom, 970-980 - 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

Származása és születése

Apja Géza magyar fejedelem, anyja pedig az erdélyi Zombor gyula Sarolt nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj gyula volt, aki István születése környékén költözött át tiszántúli területeiről Erdélybe. Szent István kisebbik legendája (ill. ezt átvéve a Hartvik-féle legenda) említi Esztergomot István születése helyeként, de ez az adat István korabeli forrással nem igazolható. A mai bazilika északi lépcsőtornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom, amelyről egy 1397-es cannonica visitatio azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született. A helyet ma emléktábla jelöli.

István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésének évét a 14. században írt Képes Krónika 969-ben adja meg.

Nevének eredete

Születésekor a türk eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött térítő, Brúnó püspök ekkor már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. László Gyula történész szerint török nyelvű volt Vajk, a név feltehetően a török hős, vezér jelentésű szóból származik. Ilyen módon a török bej szó rokona. Az eredetileg gazdag jelentésű szó a magyarban (bő) és a törökben is nemzetségfő jelentésűvé vált.

Megkeresztelése

Apját, Gézát és családját (pl. öccsét, Mihályt) az ő kérésére I. Ottó német-római császár által 972-ben Magyarországra küldött Sankt Gallen-i Bruno keresztelte meg. Géza a keresztségben az István nevet kapta. Azon vita folyik, hogy Vajk/István ekkor élt-e már. Ennek az elméletnek két tény is ellentmond. Az egyik az, hogy egyes források 975-re teszik Vajk születését, a másik pedig az, hogy ha ilyen korán áttért volna a keresztény hitre, nyugaton nem Vajkként ismerték volna még sokáig.

Szent Adalbert prágai püspök életrajza szerint ő gondoskodott István fiú keresztény szellemű taníttatásáról, és ő volt az is, aki megkeresztelte valószínűleg 994. és 996. között. Az a tény ugyanis, hogy német földön még évtizedekkel később is Vajkként beszéltek róla, ezt a későbbi időpontot erősíti. Emellett több forrás, kútfők, a legkorábbi István-legenda, illetve egy 14. századi krónika is említi Vajk keresztelőjének nevét, Adalbertet. Névadója az első keresztény vértanú, István volt, vagy éppen Géza keresztségben kapott nevét örökölte (Sztephanosz, magyarul István). Adalbert szerepének viszont ellentmond, hogy ő ugyan 983-tól volt prágai püspök, de ezután egy ideig ott is tartózkodott, majd 989–994-ig Rómában tartózkodott az aventinusi Szent Elek és Bonifác apátságban. 994-ben visszavitték Prágába, majd egy idő után Magyarországon is tartózkodva 995-ben visszatért Rómába.

Így tehát nem tudjuk, ki és mikor keresztelte meg Istvánt, és talán soha nem is tudjuk meg, de sem Bruno sem Adalbert nem tűnik valószínűnek. A képes krónika szerint az Olaszországból származott Deodatus gróf volt Szent István keresztapja, akit a herceg Tatának hívott (a hagyomány szerint a Tata város róla kapta nevét). (wikipedia - I. István magyar király)


Szent István Napja - Augusztus 20
Hirdetés
Szent István napi megemlékezésre várják a látogatókat Balatonfüreden, 2012. augusztus 20-án Szent István napi megemlékezésre várják a látogatókat Balatonfüreden, 2012. augusztus 20-án
István király, I., Szent István - Esztergom, 967-977?-1038, király István király, I., Szent István - Esztergom, 967-977?-1038, király
A pogány magyarok megtérítője, az ország első koronás uralkodója volt. Géza fejedelem (Árpád dédunokája) és Sarolt fia; Gizella bajor hercegnővel 996 körül kötött házasságából valószínűleg öt gyermek született, közülük csak Imre érte meg a nagykorúságot. István atyja halála után, 997-ben vette át az uralkodást, a hagyomány szerint 1000-ben koronázták meg a II. Szilveszter pápa által III. Ottó császár jóváhagyásával küldött koronával. Uralkodása elején meg kellett törnie a törzsfőket, akik hatalmát és életét veszélyeztették. Jelentős állam- és egyházszervező munkát végzett. Az ország területét vármegyékre osztotta, ezek központjába egy-egy ispánt nevezett ki. Tíz püspökséget, közte egy érsekséget, valamint több bencés apátságot alapított, és látott el bőven birtokokkal, adományokkal. Minden 10 falu lakosságát templomépítésre kötelezte, és előírta a keresztény ünnepek megülését. Az 1083. augusztus 20-án szentté avatott, államalapító király a magyar történelem során mindig nagy tiszteletnek örvendett. Ökölbe zárt, mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb nemzeti ereklye, a budapesti Szent István-bazilikában látható ... Ünnepnapja: augusztus 20.
Szent István ünnepe – augusztus 20. Szent István ünnepe – augusztus 20.
Óriási esemény ez, s augusztus 20-án, Szent István névnapjának ünnepén minden évben erre emlékezünk. Magyarország ez idő óta létezik, bár a kezdeti országszervező munka és a hatalom teljes megszilárdítása csak most következett.
 I. Szent István király I. Szent István király
Megalkotta a hazánkban máig érvényes megyerendszert, amit szerencsére nem sikerült a legközelebbi közelmúltban felszámolni, törvénykezése a kor színvonalának csúcsa volt, egyházerősítő és egyházi intézményalapító munkássága messzi évszázadokra előre mutatott megoldást az egyházi és világi élet, az oktatás és a kultúra területén. Bölcs ember módján mikor érezte földi küldetése végének közeledtét, s hazánkat, Magyarországot Krisztus Megváltó anyja, a Szent Szűz, régiesen Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta. Azóta Mária Országa gyermekei néven is nevezzük magunkat. S aki keresztényi hitben él, ez a tudat erőt ad számára, sorsfordító bajban ez a tudat segít a dolgok jobbításában, teszi lehetővé a megmérettetések elviselését. Szent István élete és zsenialitása megkerülhetetlen s olyan országot kovácsolt össze, amely a történelem viharaiban mindmáig képes volt fennmaradni. Már igen korán, 1083-ban szentté avatták, melyben Szent László királyunk érdemei felülmúlhatatlanok.
A Szent Jobb A Szent Jobb
1771 júliusában rendkívüli ünnepségsorozat vette kezdetét Magyarországon. Mária Terézia magyar királynő több éven át húzódó diplomáciai tárgyalások árán elérte, hogy a Raguzai Köztársaság kiszolgáltassa államalapító királyunk épen maradt kézereklyéjét. Szent István ereklyéje a középkor óta különös tiszteletnek örvendett. Hartvik püspök legendája szerint a Székesfehérvárott eltemetett István épen maradt jobbját egy Merkur nevű őrkanonok tulajdonította el és vitte Bihar megyei családi monostorába. László király az ereklye nyomára bukkanva a Berettyó partján apátságot alapított annak őrzésére. A Szent Jobb később Székesfehérvárra, majd a török korban kalandos úton Raguzába, a mai Dubrovnikba került. Bizonyosan tudjuk, hogy 1590-től már az ottani domonkosok őrizték nemzeti ereklyénket, amely egyre több zarándokot vonzott a városba. A Szent Jobb visszaszerzésére először I. Lipót magyar király, Mária Terézia nagyapja tett kísérletet 1684-ben. A sikertelen vállalkozás után közel száz évet kellett várni arra, hogy a raguzai domonkosok megváljanak a féltve őrzött ereklyétől. A feledésbe merült Szent Jobb a 18. század második felében került ismét az érdeklődés középpontjába. Mária Terézia 1768-tól többször is próbálta elérni visszaszolgáltatását, ám eredménnyel csak akkor járt, amikor az orosz fenyegetéstől hozzá forduló várost pártfogása alá vette. 1771-ben Raguza vezetése, miután a domonkosoktól megváltotta, Mária Teréziának ajánlotta fel az ereklyét.
A magyar Szent Korona A magyar Szent Korona
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégibb és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet napjainkig. A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona. Amennyi hányatottság jellemezi a Szent Korona ezer esztendejét, legalább annyi kálvárián ment át a nemzet és az ország is. A magyar nemzet és annak királyainak eme ékességét Budára kerülése után még számtalanszor el kellett rejteni, nem egyszer el is ásták, majd Ausztriába, Németországba végül az Egyesült Államokban „lakott” harminc esztendeig. 1978-ban került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Két évtizeden át a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki. 1999-ben a magyar országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló törvényt, melynek értelmében 2000-ben ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) az Országház kupolacsarnokába helyezték. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.
A magyar Szent Korona a magyarok egyik legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság egyik jelképe A magyar Szent Korona a magyarok egyik legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság egyik jelképe
Kevés nemzet adózik akkora tisztelettel, és tulajdonít ekkora jelentőséget valamely ereklyéjének, mint a magyarság a Szent Koronának. A hozzá kapcsolódó Szentkorona-tan a magyar alkotmányosság alapja volt a történelem folyamán egészen az 1949-es alkotmányig. Végigkísérte a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig. Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája, és az egyetlen beavató korona. A hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szentkorona-tan szerint ezzel elindította azt a folyamatot, amelynek során egy egyszerű magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe lett, a világon egyedülálló módon.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.08.20. 11:41
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza