Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

A Balaton állatvilágának védelme igen fontos feladat kell, hogy legyen a szakértők szerint

Címkék - állatvilág, Balaton, feladat, halak, megóvás, nagyon-fontos, szakértők-szerint, víz
A Balaton állatvilágának védelme igen fontos feladat kell, hogy legyen a szakértők szerint
A Balaton állatvilágának megóvása nagyon fontos feladat a szakértők szerint
A Balaton védelmében hallépcsők építendők - Nem gondolná az ember, hogy egy 1928-ban a Balatonra átszállított dunai uszályra tapadt kagylók és rákok adják ma a Balatonban élő állatfajok 90 százalékát.
Egyebek között ez derült ki abból az európai uniós felmérésből, amelynek eredményeiről az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai számoltak be.

Az emberi behatások előtti állapothoz képest betelepített vagy behurcolt fajokat tekintik idegeneknek - mondta G. Tóth László kutató. Az 1928-ban Siófokra szállított uszály alját gondosan lekaparták, mégis bejutottak a Balatonba a vándorkagylók és tegzes bolharákok.

1950-ben egy biológus öntött pár vödörrel a tóba egy rákfajtát, amely elszaporodott azóta. Az utóbbi húsz évben is bejutottak ritka élőlények. 2008-ban amúri kagyló jutott a Balatonba, feltehetően valamilyen hal bőre alatt hurcolta oda a lárváit. 2009-ben pedig Tihanyban találtak ázsiai ehető kagylót.
Hirdetés1

Az 1990-es évek végéig 44 halfajt számláltak meg, a Balaton vízgyűjtőjét is figyelembe véve pedig 55 halfajt, amelyek közül 22 nem számít őshonosnak.

Specziár András kutató elmondta, hogy a tó halállományát mintegy 9 és 12 ezer tonnára becsülik. A legnagyobb mennyiségben a nem őshonos busa van jelen, mintegy 1500 és 3000 tonna. S ez így van, annak ellenére, hogy ez a halfajta a Balatonban nem szaporodik, viszont 80–100 évig él. Jóval kevesebb az angolna, 3 és 600 tonna. 1995 és 2010 között mintegy 4500 tonnát fogtak ki ebből a betelepített halfajtából. Az őshonos fajtákból a dévérkeszeg a legtöbb, mintegy 2 és 3,5 ezer tonnányi.

A szakértők szerint a Balaton állatvilágának a megóvására nagyon fontos a természetes partszakaszok védelme, a Kis-Balatonnal való összeköttetés végett hallépcsők építése és az idegen halfajok további betelepítésének tiltása.


A Balaton halállományát mintegy 9 és 12 ezer tonnára becsülik
Hirdetés
Az őshonos fajtákból a dévérkeszeg a legtöbb a Balatonban, mintegy 2-3,5 ezer tonnányi Az őshonos fajtákból a dévérkeszeg a legtöbb a Balatonban, mintegy 2-3,5 ezer tonnányi
A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él. Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben. 3-4 éves korára lesz ivarérett és összeívhat más keszegfélékkel. Ívása áprilistól júniusig tart. Ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek. Tilalmi idő és méretkorlátozás alá nem esik. Táplálkozása: Zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények. A nagyobb példányok néha kis hallal is táplálkoznak.
A legnagyobb mennyiségben a nem őshonos busa van jelen a tóban, mintegy 1500 és 3000 tonnányi A legnagyobb mennyiségben a nem őshonos busa van jelen a tóban, mintegy 1500 és 3000 tonnányi
S ez így van, annak ellenére, hogy ez a halfajta a Balatonban nem szaporodik, viszont 80-100 évig él. Csak és kizárólag meleg, 22-25 oC vízben szaporodik, ikrája lebeg a víz felső harmadában. Növekedése táplálékban gazdag vizekben igen gyors, általában a harmadik év végére elérheti az 1 kg-os testtömeget. Kifejlett példányok testsúlya elérheti, sőt meghaladhatja az 50-60 kg-ot. Hazánkban fogott legnagyobb busa 62 kg, jelenleg világrekord. A busának két faja él hazánkban, a pettyes busa és a fehér busa. Hátuk magas, úszóik nagyok és izmosak. Testét apró pikkelyek fedik, erős a nyálkatermelésük, ami részben a vízben való gyors haladást, illetve a betegségekkel való hatékony védekezést teszik lehetővé. Feje nagy és robusztus, szeme a fejéhez viszonyítva kicsi, szája viszont elég nagyra nyitható.
Az angolna 3 és 600 tonnányi. 1995 és 2010 között mintegy 4500 tonnát fogtak ki ebből a betelepített halfajtából Az angolna 3 és 600 tonnányi. 1995 és 2010 között mintegy 4500 tonnát fogtak ki ebből a betelepített halfajtából
Egybeolvadt páratlan úszói, a hasúszók hiánya, egészen apró pikkelyekkel borított, jellegzetes formájú teste azonnal megkülönbözteti vizeink valamennyi halfajától. A megnyúlt testforma, az elcsökevényesedett bordák és a rendkívül erős vázizomzat nem más, mint e halfaj igen magas fokú alkalmazkodási módja a természetes környezethez. Segíti a táplálék megszerzésében, de mindenekelőtt vándorlásában. A folyókon fölfelé úszó angolnák ezért nem ismernek leküzdhetetlen akadályt, ezért képesek vizenyős réteken, mohaszőnyegen, más halfajok számára bevehetetlen terepen is hosszú utat megtenni. Nem mellékes szempont, hogy a kicsiny, kúp formájú fej, majd a hengeres, csak a farokrészen lapított test nagyszerűen szembe tud szállni a víz sodrásával. Erre nagy szükség van a folyókon fölfelé vezető út során és a kontinensünktől távol fekvő ívóhely elérésében is.
A Balaton legújabb jövevénye az ehető ázsiai kagyló (Corbicula fluminea) A Balaton legújabb jövevénye az ehető ázsiai kagyló (Corbicula fluminea)
2009-ben Tihanyban találtak ázsiai ehető kagylót. A Balaton legújabb jövevénye az ehető ázsiai kagyló (Corbicula fluminea), a képen látható, Tihanyból származó egyedek mérete 1 cm (maximális méretük 5 cm). Dr. Vörös Lajos felvétele. Az elmúlt időben Dobos Géza egy újabb inváziós kagyló tömeges előfordulását észlelte Tihany partjainál. Az ehető ázsiai kagyló (Corbicula fluminea) hazánkban először a Dunából került elő 1999-ben. Ez a kis termetű kagyló gyorsan terjeszkedik Európában és Amerikában is.
Kétpúpos bolharák (Dikerogammarus villosus) Kétpúpos bolharák (Dikerogammarus villosus)
... a balatonlellei partoknál 2009 augusztusában (méret: másfél centiméter). Dr. Vörös Lajos felvétele. 2009. augusztus 12-én kisebbfajta pánikot okozott a balatonlellei strandokon egy apró 1-2 cm nagyságú, soklábú élőlény tömeges megjelenése a partközeli vízben. Ezek apró rákocskák voltak, amelyek a parti kövezések hézagaiban élnek, és normális esetben nem hagyják el a számukra megfelelő életteret. Ez a faj mindenevő, algákat, elhalt növényi és állati részeket fogyaszt, de ragadozó is, fajtársaira is veszélyt jelent.
Amuri kagyló (Anodonta woodiana) a Balatonból 2009 nyarán (Vörös Lajos felvétele) Amuri kagyló (Anodonta woodiana) a Balatonból 2009 nyarán (Vörös Lajos felvétele)
Az iszapos tófenéken a fürdőzők gyakran találkoznak kagylókkal, lábsérülést is okozhat a kagylók héja. Kevéssé ismert, hogy a Keszthelyi-medencéből 2006-ban előkerült (Majoros G. 2006, Halászat 99:143-150) egy, hazánkba mintegy harminc évvel ezelőtt behurcolt kagylófaj, az amuri kagyló (Anodonta woodiana), amelynek példányai a tó egyre több helyén fordulnak elő. Ez év nyarán a Keszthelyi-medence egyes területein a kagylónépesség felét már ennek a fajnak az állománya alkotja. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű amuri kagyló Magyarország és Európa más tájai után végül a Balatont is meghódította. Ez a legnagyobb puhatestű állat hazánkban, a Tisza vízrendszeréből két kilogrammos példányai is előkerültek. A Balaton élővilágára ennek a fajnak az inváziója nem jelent közvetlen veszélyt, de állományának felmérése és ökológiai hatásainak megismerése a közeljövő fontos kutatási feladata.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2011.10.12. 23:56
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza