Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből
A balatonfüredi helyett a tapolcai járáshoz szeretne tartozni öt Nivegy-völgyi település
Címkék - Balatoncsicsó, Balatonfüred, járás, Nivegy-völgy, Óbudavár, polgármester, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon
Járást váltana a Nivegy-völgy öt települése ... Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Tagyon és Szentjakabfa
Járást váltana a Nivegy-völgy öt települése - A balatonfüredi helyett a tapolcai járáshoz szeretne tartozni öt Nivegy-völgyi település - tájékoztatta Szentantalfa polgármestere hétfőn az MTI-t.
Kiss Csaba (független) elmondta: együttes ülésen döntött arról Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Tagyon és Szentjakabfa, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tervével szemben Balatonfüred helyett Tapolca járásközponthoz tartoznának; erről meg is küldték állásfoglalásukat a KIM-nek.
A Nivegy-völgyi településeken végezett lakossági felmérés szerint a lakosság hatvan százaléka a tapolcai járáshoz szeretne tartozni. Ennek történelmi hagyományai és racionális okai vannak: valaha a tapolcai járáshoz tartozott az öt település, ahonnan a közlekedés az utóbb húsz évben is rendkívül nehézkes maradt Balatonfüredre, Tapolcára viszont közvetlen buszjáratok mennek - magyarázta Kiss Csaba.
Hozzátette: a fiatalabb nemzedéknek vannak ugyan élő kapcsolatai Balatonfüreddel, ám a Nivegy-völgyben élő 900 lakos nagyobbik része mégis inkább Tapolcához kötődik.
A járásokról indult konzultáció január 29-én lezárult, s összesen 775 kezdeményezés érkezett a különböző településekről - közölte Csonka Ernő, a KIM helyettes államtitkára február elején az MTI-vel. A megkeresések körülbelül 50 százaléka arra irányult, hogy az adott település másik járáshoz tartozzon, illetve a kijelölt helyett más település legyen a járásszékhely - emelte ki.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter januárban az MTI-nek azt mondta: a javaslatok eredményeképpen egyes települések akár más járáshoz is kerülhetnek, a nyilvánosságra hozott járások száma azonban nem változik: a 168 járás és a hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy az új járás kialakítását tervezőknek azzal kell számolniuk, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni.
Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Tagyon és Szentjakabfa, a tapolcai járásközponthoz szeretnének tartozni ...
A Nivegy-völgyi településeken végezett lakossági felmérés szerint a lakosság hatvan százaléka a tapolcai járáshoz szeretne tartozni. Ennek történelmi hagyományai és racionális okai vannak: valaha a tapolcai járáshoz tartozott az öt település, ahonnan a közlekedés az utóbb húsz évben is rendkívül nehézkes maradt Balatonfüredre, Tapolcára viszont közvetlen buszjáratok mennek - magyarázta Kiss Csaba.
Hozzátette: a fiatalabb nemzedéknek vannak ugyan élő kapcsolatai Balatonfüreddel, ám a Nivegy-völgyben élő 900 lakos nagyobbik része mégis inkább Tapolcához kötődik.
A járásokról indult konzultáció január 29-én lezárult, s összesen 775 kezdeményezés érkezett a különböző településekről - közölte Csonka Ernő, a KIM helyettes államtitkára február elején az MTI-vel. A megkeresések körülbelül 50 százaléka arra irányult, hogy az adott település másik járáshoz tartozzon, illetve a kijelölt helyett más település legyen a járásszékhely - emelte ki.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter januárban az MTI-nek azt mondta: a javaslatok eredményeképpen egyes települések akár más járáshoz is kerülhetnek, a nyilvánosságra hozott járások száma azonban nem változik: a 168 járás és a hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy az új járás kialakítását tervezőknek azzal kell számolniuk, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni.
Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Tagyon és Szentjakabfa, a tapolcai járásközponthoz szeretnének tartozni ...
Szentantalfa
Szentantalfa a völgy közepén helyezkedik el, kettészeli a Nagyvázsonyt Zánkával összekötő út. Írásos emléket 1276-tól találni a faluról. Akkor nemesi község volt, királyi farkasvadászok és pecérek lakták. A legnagyobb lélekszámot 1890-ben érte el, akkor 678-an laktak Szentantalfán. Ma 400-nál kevesebben élnek itt, de megindult a gyarapodás. Három vallásfelekezet él a faluban. Az evangélikusok temploma 1831-ben készült, a reformátusoké és a katolikusoké korábban, ma mindhárom templom műemlék jellegű. A nazarénus kisegyház tagjai az 1980-as években építették imaházukat. A községben 1936-ig volt zsidótemplom, ám tulajdonosa a balatonfüredi zsidó hitközösség eladta. Ebből az épületből alakították ki a mai kultúrházat. A faluban régen öt malmot is hajtott a Csorsza-patak. Ezekből ma egy még áll, de működésképtelen. Kellemes kirándulásokat tehetünk a környéken, például a csicsói határban található Herendi templomromhoz, vagy a Szent Balázs hegyen lévő Füzeti-tóhoz és a Balaton is csak hat kilométerre van ...
Balatoncsicsó
Balatoncsicsó a tóparttól nyolc, Nagyvázsonytól tíz kilométerre található, 1272-ben már királyi és püspöki birtok volt, de a következő évszázadokban elpusztult, csak a XVIII. században kezdtek épülni a magyar és német betelepülők házai. Balatoncsicsó ma is német nemzetiségű település. Vendégváró látványossága a XVII. században épült, felújított katolikus templom és a község külterületén található, XIII. századbeli Szent-Balázs hegyi romtemplom. Élő nevezetesség Schmidt Ferenc fazekasmester. Balatoncsicsót szőlőhegyek veszik körül, a gazdák a juhfark fajtára különösen büszkék, mert igen finom bort ad. A település hamarosan a falusi turizmus kedvelt célpontja lehet, de ma is központ, 1993-ban itt nyílt meg az öt Nivegy-völgyi település közös iskolája ...
Óbudavár
A festõi Nivegy-völgy bejáratánál egy szép lejtő terül el a 60 lelket számláló Óbudavár, 8 km-re a Balatontól, 25-25 km-re Tapolcától illetve Balatonfüredtől. A kis község házas- és családpedagógiai tanfolyamairól ismert. Az egy-egy hétig tartó családnapokon 10-15 család vesz részt egyszerre. A táj szépségétől ihletett művészek közül egy művészházaspár itt talált lakhelyére. Festményeik természethű szépségük mellett azért is keresettek, mert általuk a vendégek otthonának falán megelevenednek a szép élmények. A Mosóház, forrás fölé épített boltív, népi építészeti emlék. Valamikor idejártak mosni az asszonyok. A falut övező enyhe hajlatokon rétek és erdők, csend és jó levegő kínálják magukat a sétára, pihenésre vágyóknak. Ízes balatoni borok járulhatnak hozzá az esték hangulatához ...
Szentjakabfa
Szentjakabfa a Nivegy- völgyben a Bánkő-hegy lábánál települt falu. Első írásos nyoma egy 1306-ból származó oklevél. Az ekkor nemesi községet Nivegyszentjakabnak hívják. 1318-ban - a völgy más tagjaival - csere révén a veszprémi Püspökség birtokába kerül. 1548-ban a falut felperzselte a török, 1553-ban lakatlan és ez időtől fogva alávetett a töröknek. Hódoltsága egészen a XVII. századig tart. 1720-ban csupán 5 család lakja. Erre az időszakra jellemző, hogy a régi protestáns hitű jobbágyok elköltöznek és a helyükbe sváb telepesek érkeznek. Az 1819-es nem nemesi összeírás 192 nem nemes lakosát írja össze. A szabadságharc idején az egyházi összeírás 270 lakosát említi. A XIX. század közepén más községektől bérelnek szőlőterületet, majd ezt követően növekednek a község szőlővel betelepített területei. A lakosság fő megélhetési formája a szőlőtermesztés. A 170 fős falu lakói a Balatontól 8 km-re szép, nyugodt környezetbe, zamatos borokkal várják a pihenni vágyókat.
Tagyon
Tagyon a Balaton-felvidékbe ékelődő, a Nivegy- völgy déli bejáratát őrző kisközség. A Balaton-parttól, Zánkától csupán 3 km távolságra fekszik. Nyugatról a 339 m méter magas Hangyás-tető védi, gondosan művelt szőlők és borókás legelők övezik. A kicsiny települést szőlőművelése teszi naggyá. A Tagyon-hegyi 120 hektár összefüggő szőlőművelési terület értéke a szakszerű művelésnek és fiatal korának köszönhető. Határának nagy része a Balaton-felvidéki Nemzeti park területére esik. A látogató ide érkezve csodálatos panorámával és szorgalmas emberek kétkezi munkáját dicsérő, gondozott szőlőültetvényekkel találkozik. A felejthetetlen látványhoz társul a tiszta levegő, melyet a dombokat borító erdőség biztosít a túrázni vágyóknak. Az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan ma is a szőlészet-borászat adja a lakosság fő megélhetését és mellette a fellendülő falusi turizmus kínál lehetőségeket. Tagyon rendezvényei közül kiemelkedik júliusban a Falunap, és a Magdolna-napi búcsú ...
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.02.07. 15:17
Szólj hozzá a cikkhez
Eddigi hozzászólások
Lakos - Előzmény: #627
Válasz erre - 2012-02-09 08:35:48 | #628
Hát valami azért csak nem jó, ha eltávolodott Füred attól a résztől, nyilván nem figyeltünk és más körzettel jobban kialakult a kapcsolat, közlekedés. Én személy szerint sajnálom ha a nem a füredi borheteken lesznek, és talán erre nem csak annyi dukál, hogy innentől kezdve Hát akkor a Nivegyvölgyi borászok a Füredi helyett a Tapolcai borhetekre mennek:-) - Fürdenek ez veszteség és presztízs is egyben, valamit elrontottunk az évek alatt !!!!! Ezzel veszítünk, elveszítjük egy darabunkat !!! Én sajnálom :)
Lalyos
Válasz erre - 2012-02-08 18:50:07 | #627
Hát akkor a Nivegyvölgyi borászok a Füredi helyett a Tapolcai borhetekre mennek:-)
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza