Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

A Pajtás hajó áldozatainak emlékműve Balatonfüreden - A Balaton Titanic-ja

Címkék - 1954, 1999, áldozatok, Balaton-Titanic-ja, Balatonfüred, emlékmű, Pajtás-hajó, tragédia-füreden
A Pajtás hajó áldozatainak emlékműve Balatonfüreden - A Balaton Titanic-ja
A Pajtás gőzhajó tragikus balesete
Balatonfüreden található a Pajtás hajó áldozatainak emlékére 1999-ben állított szobor, emlékoszlop. A Tagore sétányon található, azon a ponton, amellyel szemben a tragédia történt 1954-ben. Idősebb emberek elmondása szerint az arra sétáló szovjet katonák is (akik a füredi orosz üdülőben laktak) pillanatok alatt vízbe ugráltak segíteni. Sajnos, így is 23 ember lelte a halálát a füredi móló előtti kis öbölben.

A Pajtás nevű gőzhajó ...

... amelynek fedélzete tele volt kirándulókkal, 1954. május 30-án Balatonfüredről Tihany felé haladt. A gyönyörű napsütés, a gyermeknapi ünnepség önfeledt örömét a mai napig beárnyékolja az a pillanat, amikor az éppen abban a percben indított vitorlásverseny start pisztolya eldördült.

Mindenki igyekezett a hajó oldala felé, látni szerették volna az eseményt. Az azonban megbillent, majd felborult. Kitört a pánik. A parton lévők először nem is tudták felfogni, hogy mi történt, majd vízbe ugrottak, és mentették az utasokat. A vitorlásverseny résztvevői a helyzet láttán szintén a bajba jutottak segítségére siettek. Mindezek ellenére 23 ember életét vesztette.

Cím: Az emlékoszlop helye - Balatonfüred, Tagore sétány
Hirdetés1


A Pajtás csavargőzös

A Pajtással és tragédiájával kapcsolatban sok a bizonytalan információ. A folyami csavargőzös 1917-ben épült és 18-ban a Dunán, mint átkelőhajó állt forgalomba. 1945-ben Budapesten süllyedt el a háború miatt. A következő évben kiemelték, majd helyreállítása után ismét forgalomba állították. 1951-ben átirányították a Balatonra és a siófoki hajójavító műhelyben átalakították. Sajnos a tavi hajózásra való átépítésnél nem vették figyelembe az alapvető stabilitási követelményeket. A dunai hajó keskeny teste, magas felépítménye nem való a tóra.

Az utasbefogadó képességét 150-ről 200 főre emelték. Az átépítés során a Jókai csavargőzös hajócsavarját szerelték a Pajtásra. Ez nagyobb volt, mint az eredeti hajócsavar, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, így állékonysága csökkent. Tervezési hiányosság volt az is, hogy a hajó hullámállóságát az oldalmagassággal kívánták növelni, nem vették azonban figyelembe, hogy ezáltal a súlypontmagasság is növekszik.

Pajtás műszaki adatai:

  • Gyártási éve: 1917 (Budapest)
  • Hossza: 27,15 méter
  • Szélessége: 5,2 méter
  • Balatonra kerülésének időpontja: 1946
  • Rekonstrukciók időpontja: 1956
  • A hajó későbbi neve: Siófok, Dömsöd
  • A Dunára kerülésének időpontja: 1959
  • Selejtezés időpontja: 1980


A tragédia

Ezen előzmények után érkezett el 1954. május 30-a, a gyereknap. A verőfényes vasárnap délelőttön 10.15-kor indult 195 fővel a Pajtás Siófokról Balatonfüred érintésével Tihanyba. Balatonfüredről 11.30-kor folytatta útját tovább, fedélzetén körülbelül 180-190 személlyel. Az utasok és a személyzet pontos számáról több verziót is hallhatunk, de nagyjából 176-178 utas és 6 fő személyzet indult Tihany felé.

A Pajtás egy jobb kanyarral és a szokásos ingásával indult azokban percekben, amikor megkezdődött az évadnyitó balatoni vitorlásverseny a móló másik oldalán. A rajtot minden utas látni kívánta a hajó bal oldalán. A jármű erősen megdőlt, majd az utasok ijedtükben a jobb oldalra futottak. Ettől, az amúgy is ingatag hajó a másik felére dőlt és erősen kilengett. Az ingást Heisz Pál kapitány a kormány elfordításával próbálta ellensúlyozni, de nem járt sikerrel. Nagy mennyiségű víz jutott az utastérbe és a hajó erősen balra dőlve lesüllyedt a tó fenekére.

A vitorlásverseny résztvevői azonnal megkezdték a bajba jutottak mentését és fedélzetükre segítették őket. A mentéshez hamarosan csatlakoztak a hajógyári dolgozók is. A gyors mentés ellenére sokan vesztették életüket, hivatalosan 23 áldozata volt a szerencsétlenségnek. Számuk mégis bizonytalan, egyesek szerint 27-en lelték halálukat. Még napok múlva is találtak holttestet az iszapba süllyedve. Az áldozatok között volt a hajó fűtője is, aki a hajó felbillenésekor kiengedte a kazánházból a gőzt, hogy elkerülje az esetleges robbanást, de ő már nem tudott kimenekülni a forró gőz halálra égette. Más források szerint a fűtő nem fért ki a gépház ablakán és más kijárat keresése közben 3 menekülő utassal együtt fulladt meg.


Ávós terror a kikötőben

Az információk bizonytalanságának oka a rendszerben keresendő. Már a tragédia első perceiben ávósok siettek a mólóra és lezárták azt, még a rendőröket sem engedték közelebb. A mentésben azonban nem vettek részt, a turisták fényképezőiből kihúzták a filmet, majd megfélemlítették a szemtanúkat: felejtsék el a történteket. Bebrics Lajos közlekedési miniszter azonnal a helyszínre indult vasúti sínbuszával, akire az állomáson Kalász Antal rendőrkapitány várt. Együtt indultak a mólóra, de oda csak a miniszternek sikerült kijutnia.

Heisz Pál hajóvezetőt azonnal letartóztatták. Nyolc és fél hónapig volt vizsgálati fogságban, pedig a több évtizedes hibátlan hajózási tapasztalattal rendelkező kapitány ártatlanságához nem fért kétség. Az 55-ös főtárgyaláson a kapitányt és 5 társát összesen 33 évi börtönre ítélték. A legfelsőbb bíróság mindenkit felmentett, de Heisz Pált nyolc és fél havi börtönre ítélte, melyet a vizsgálati fogsággal letöltöttnek minősítettek. A vízből kihalászott hajónaplónak köszönheti, hogy bebizonyosodott, nem volt túlterhelve a hajó, így elkerülte a halálbüntetést. Egyik közeli barátja szerint a tragédia után magába forduló, szomorú emberré vált. Munkaügyi viták miatt évekig nem kapott állást, végül Siófokon kikötőfelügyelői munkakörbe helyezték.


A nagy titkolózásnak köszönhető, hogy az akkori híradások 12 áldozatról szóltak

Ugyanakkor hírt alig adtak az eseményekről, hiába is keresnénk a korabeli sajtóban. A Szabad Nép ennyit írt "Hajószerencsétlenség a Balatonon" címmel:

„A Magyar Távirati Iroda közli, hogy Pajtás nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án, délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván [Irén] mesterszállási, Bernhárdt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domenic Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van.”


Kutatás és emlékezés

Zákonyi Tünde, a Nők a Balatonért Egyesület elnöke - aki szintén átélte a tragédiát - társaival összegyűjtötte az egykori dokumentumokat a Pajtás tragédiájáról. Zákonyi Ferenc, a híres történetíró lányának vezetésével, tizenegy hónapi kitartó munkával sikerült felkutatni a többi áldozat nevét országszerte az anyakönyvekből. A legfiatalabb áldozat hét, a legöregebb 68 éves volt. 20-25 évesek voltak a többiek.

A levelek között tallózva különös megmenekülésekről olvashatunk.

  • Egy édesanya például vízbe dobta csecsemőjét a babakocsival. A gyermeket a pólya fenntartotta a vízen, kimentették, mamája is megmenekült.
  • A postás tisztiiskola évfolyama és egy katonai alakulat jutalomutazáson vett részt a Pajtás fedélzetén. Elsőként egy katonatiszt esett át a korláton a boruláskor. Tetemét két nap múlva találták meg, a hajótest az iszapba nyomta.
  • Egy nőt a szűk hajóablakon rángattak ki, csontig lenyúzta az ablakkeret a csípőjéről a húst, de életben maradt.


A hajót a Balaton Titanic-jaként emlegetik.

Zákonyi Tünde kezdeményezésére emlékoszlopot is állítottak 1999-ben, a füredi Tagore sétányon. Raffay Béla alkotásában egy bronzba öntött, hajóablakot formáló talapzatból ég felé nyúló kéz a mementója a Balaton egyetlen hajókatasztrófájának.

A Pajtást kiemelése után kétcsavaros motorhajóvá építették át, új neve Siófok lett. Visszakerült a Dunára és átkeresztelték Dömsöd névre. A Dunán szelte a vizet 1987-ig, majd kivonták a forgalomból. (sioport)


A Pajtás gőzhajó és tragikus balesete
Hirdetés
A Pajtás gőzhajó A Pajtás gőzhajó
A Pajtás gőzhajó 1954. május 30-án vasárnap 10.15-kor indult menetrend szerint Siófokról Balatonfüred érintésével Tihanyba. A Siófok és Balatonfüred közötti úton semmi különös nem történt. A füredi kikötés után a hajó 11.30-kor indult el Tihanyba fedélzetén 176 utassal és 6 főnyi személyzettel.
A Pajtás gőzhajó itt már Siófok néven szelte a habokat A Pajtás gőzhajó itt már Siófok néven szelte a habokat
Az akkor II. számú dunai csavargőzös névre hallgató, 120 LE-s gőzgéppel készült hajó, 1946-ban került a Dunáról a Balatonra. Az 1954. május 30-i füredi balesete után, 1956-ban teljesen átépítették. 170 lóerős Diesel motort kapott és mint kétcsavaros motoroshajó állt ismét szolgálatba Siófok néven. 1959-ben Dömsödként visszakerült a Dunára, majd 1980-ben kiselejtezték.
A baleset A baleset
A baleset következtében 23 ember (22 utas és a fűtő) vesztette életét és több mint 50 ember megsérült, annak ellenére, hogy a közelben zajló vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték a mentést. A tragédia súlyát a korabeli politikai vezetés megpróbálta enyhíteni, a Szabad Nép című lapban jelent meg egyetlen hír, 12 halottról beszámolva - Rákosi Mátyás pedig hírzárlatot rendelt el. A katasztrófára a balatonfüredi Tagore-sétányon szobor emlékeztet. A hajót később kiemelték, és a rekonstrukció után még szolgálatba is állt.
A felborult hajón várják a visszaérkező mentőket A felborult hajón várják a visszaérkező mentőket
Az 1917-ben Budapesten gyártott hajóhoz fűződik a magyarországi hajózás történetének eddigi legnagyobb katasztrófája. A hajó megépülésétől a 1946-ig a Dunán teljesített szolgálatot. A háború ideje alatt jelentős sérüléseket szenvedett, így 1946-os Balatonra kerülésekor Siófokon felújították, és átépítették. A kapacitását 150főről 200 főre emelték, viszont nem végezték el a szükséges állékonysági vizsgálatot. Később a legénység több ízben is jelezte, hogy a hajó "ingatag", de a vezetés szabotázstól tartva fittyet sem hányt az intelmekre.
1954 évben A Balaton Pajtás nevű Titanicja elsüllyed 1954 évben A Balaton Pajtás nevű Titanicja elsüllyed
A tragédiáról összesen egy rövid hírben számoltak be akkoriban - a Szabad Nép hasábjain - ott is jelentősen elferdítve a valóságot 12 áldozatot, és néhány könnyebb sérülést említve. A Pajtás tragédiája 30 évig tiltott téma volt.
Az 1999. május 30-án füreden felállított emlékmű megszentelése ... Az 1999. május 30-án füreden felállított emlékmű megszentelése ...
Az elsüllyedt Pajtás hajó áldozatainak emlékműve Balatonfüreden. Raffay Béla alkotása Az elsüllyedt Pajtás hajó áldozatainak emlékműve Balatonfüreden. Raffay Béla alkotása
Ez az esemény Magyarország eddigi legnagyobb vízi tömegszerencsétlenségét jelentette. A közelben folyó vitorlásverseny résztvevői a versenyt abbahagyva, azonnal megkezdték az utasok mentését, de sajnos ennek ellenére 23-an haltak meg és több mint ötvenen szenvedtek sérüléseket ...
Az elsüllyedt Pajtás hajó áldozatainak emlékműve - Az emlékmű felirata Az elsüllyedt Pajtás hajó áldozatainak emlékműve - Az emlékmű felirata
Az emlékműn olvasható szöveg: Az 1954 május 30-án felborult 'Pajtás' hajó áldozatainak emlékére és a mentésben résztvevők tiszteletére állította a: Nők a Balatonért Egyesület, a Balatoni Hajózási Rt. és a Balatonfüredi Önkormányzat. 1999.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.07.04. 09:40
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Dr. Hazafi Józsefné
Válasz erre - 2013-09-27 17:14:46 | #2015


A Pajtás hajó tragédiájakor még Siófokon laktam , 15 éves voltam. A Balatonra igyekeztem és a balatonújhelyi részen
tartózkodtam a tó partján mikor a hírt hallottam. Később tudtam meg , hogy édesaoám egyik munkatársa is az utasok közt volt, aki köztudottan nagyon jó úszó volt , de életét vesztette. Zákonyi Tündét ismerem Siófokon együtt jártunk az elemibe, sajnáltuk mikor Füredre költözuött a családja. Nagyon szerettük őt.Szüleit is ismertem.Úgy emlékszem édesapja polgármester volt vagy jegyző , édesanyja pedig nagyon szép asszony. Köszönöm a lehetőséget , Tündét tisztelettel üdvözlöm. Borbála

Oldal tetejére
Vissza