Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

Csók István, Édes élet - A Vaszary Villában már csak szeptember végéig látható

Címkék - Balatonfüred, Csók-István, Édes-élet, festészet, Füred, kiállítás, kultúra, Vaszary-Villa
Csók István, Édes élet - A Vaszary Villában már csak szeptember végéig látható
Édes élet - már csak szeptember végéig látogatható
A hazai impresszionizmus klasszikus alakjának, Csók Istvánnak életmű kiállítása a Vaszary Villában már csak szeptember végéig, s mától csupán csütörtökön, pénteken és szombaton látogatható.
A hosszú kort megért, mindvégig töretlen magabiztossággal alkotó Csók István festészetének népszerűsége kétségkívül világos és közérthető művészetének köszönhető. Az általa felvázolt világ problémamentes, idilli, egyfajta menedék a hétköznapok elől.


Alkotásai vezérmotívuma a női akt ...

... amelyek rendszerint önmagukon túlmutató ideálok megtestesítői. Derűje máig hatóan átsugárzik művein, akárcsak az ezerféleképpen megfestett bujaság. Laza, impresszionista vonások, dús fények, színpompás képi világ, amelynek visszatérő hősei: az imádott felesége és lánya, a hol ártatlan, hol vámpír, hol meg igéző nők, a békés polgári otthon és a nyári Balaton.

Bár Csók jó néhány műve a mai napig szerepel a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, életművének számos alkotása nem hozzáférhető. A Vaszary Villa tárlatán több magyarországi köz- és magángyűjtemény segítségével olyan alkotások is láthatók, amelyek évtizedekig csak múzeumi raktárak mélyén voltak megtalálhatók.
Hirdetés1

A festő székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött személyes bútoraival, tárgyaival kiegészített tárlaton a méltán híres aktok mellett látható a magyar festészet egyik legjelentősebb gyermekportré-sorozatának, a kislányáról festett Züzü-ciklusnak néhány alkotása is, amelyek a gyermekkort, önálló és irigylésre méltó létállapotként ábrázolják.


Kiemelt szerepet kap Csók István Balaton ábrázolása, amely valódi örömfestészet

Balatoni képei az 1930-as évekre gazdag ciklussá terebélyesedtek. Jelentőségük a balatoni tájfestészet történetében csak Egry József ide kötődő piktúrájához mérhető. Csók vérbeli impresszionista módjára szüntelen, változatok, átiratok és variációk sorában költötte újra a Balaton képét, különféle évszakokban, napszakokban vizsgálva a tó folytonosan változó felszínét és különös fényjelenségeit.

Arra a kérdésre milyennek látja a festő a Balaton, Csók István 1934-ben egy interjúban így válaszolt: „Attól függ minden, mikor látja, helyesebben, milyennek látja? Milyennek látja példának okáért, mikor viharos, milyennek, mikor csendes? Milyennek, mikor kacér vagy amikor szemérmes? Milyen, mikor fölveszi legcsillogóbb toilettjeit - milyen pongyolában. (Csúnya, tojássárgája színű, megvadításig józan naplementék.) Mikor epekedő, mikor dühöng, vagy mit tudom én még hányszor és hányféle változatban ejti kétségbe a vakmerőt, aki megkísérli őt egy aranyráma szűk keretei közé szorítani.”


Csók István rövid életrajza

Csók István 1865-ben született a Fejér megyei Sáregresen. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban tanult. Hosszú életpályája bővelkedett a szakmai sikerekben: a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére, számos díjat nyert festményeivel, 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet legjobbjait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság, s élete végén munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

A történet szerint az 1920-as évek Budapestjén egy műkereskedés kirakatából a rendőrök leszedettek egy-két közszeméremsértő női aktot. Az esetből botrány kerekedett, Csók pedig festett egy női aktot Rossz az, aki rosszra gondol címmel. (Az első képen.) A nagy méretű képen egy pajkos, vörös hajkoronás gyereklány látható klasszikus pózban. Csók szemtelen riposztnak szánta a képet, de az akt többet árul el a festőről, mint a célba vett erénycsőszökről: a kacér pillantású kis vörös démon mögött megfestett gobelinen nyiladozó, húsos levelű, egzotikus növényeivel a bujaságról árulkodnak. (MTI - ÖS)

  • Cím: 8230 Balatonfüred, Honvéd u. 2-4.
  • Nyitva tartás: szeptember 17-től december 30-ig

  • Hétfő: ZÁRVA
  • Kedd: ZÁRVA
  • Szerda: ZÁRVA
  • Csütörtök: 10-18 óráig
  • Péntek: 10-18 óráig
  • Szombat: 10-18 óráig


Balatonfüreden, a Vaszary Villában az Édes élet, Csók István életmű kiállítása

Nagyszabású tárlat az elismert és népszerű, a derűlátás valamint a mélység festőjének alkotásaiból. Démoni és angyalarcú női aktok, bujaság, Züzü-ciklus és a kacér egyben szemérmes Balaton.

A hosszú kort megért, mindvégig töretlen magabiztossággal alkotó Csók István festészetének népszerűsége kétségkívül világos és közérthető művészetének köszönhető. Az általa felvázolt világ problémamentes, idilli, egyfajta menedék a hétköznapok elől. Alkotásai vezérmotívuma a női akt, amelyek rendszerint önmagukon túlmutató ideálok megtestesítői.

Derűje máig hatóan átsugárzik művein, akárcsak az ezerféleképpen megfestett bujaság. Laza, impresszionista vonások, dús fények, színpompás képi világ, amelynek visszatérő hősei: az imádott felesége és lánya, a hol ártatlan, hol vámpír, hol meg igéző nők, a békés polgári otthon és a nyári Balaton. Bár Csók jó néhány műve a mai napig szerepel a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, életművének számos alkotása nem hozzáférhető. Ezúttal a Vaszary Villa legújabb, május elején nyíló tárlatán több magyarországi köz- és magángyűjtemény segítségével olyan alkotások is láthatók lesznek, amelyek évtizedekig csak múzeumi raktárak mélyén voltak megtalálhatók.
Hirdetés
Édes élet - Csók István életmű-kiállítás Balatonfüreden Édes élet - Csók István életmű-kiállítás Balatonfüreden
Már csak szeptember 30-ig tekinthető meg Balatonfüreden. Csók István a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, a francia impresszionizmus legderűsebb hazai követője, az életöröm festője.
Képein életre kelnek a békeidők nagyvilági asszonyai, párizsi szalonok és vidéki főúri kastélyok mindennapjai Képein életre kelnek a békeidők nagyvilági asszonyai, párizsi szalonok és vidéki főúri kastélyok mindennapjai
A művész halálának ötvenedik évfordulója alkalmából 2011 tavaszán nagyszabású életmű-kiállítása nyílt Székesfehérváron Bálványok és démonok címmel. A festő gazdag életművéből válogatva ezúttal Balatonfüreden, az impozáns Vaszary Villában folytatódik kiállítása. Csók István hatalmas életműve átível a modern művészet legizgalmasabb időszakán. Képein életre kelnek a békeidők nagyvilági asszonyai, párizsi szalonok és vidéki főúri kastélyok mindennapjai. Felidézi Züzünek becézett kislánya gyermekéveit, az első sétát, a gyerekszoba varázslatos miliőjét. Bepillanthatunk a műteremben folyó munkába, a pózoló vagy pihenő aktok rejtelmes világába. A festővel együtt kalandozunk a Sárköz vidékén, ámulhatunk a sokác viseletek merész színvilágán. Csók magával visz minket megálmodott Árkádiájába, amelyet hol Mohácson, hol a Balaton partján vázolt fel. Ízelítőt kapunk a háború előtti strandéletből, megcsodálhatjuk a tó habjaiból Vénuszként kikelő fürdőzők alakját. A nyaranta Balatonaligán dolgozó festővel merenghetünk a Balaton „rózsaújjú hajnalán”, haragos zöld vizén, opálos csendjén.
Csók István - Szénagyűjtők Csók István - Szénagyűjtők
Keresztapa reggelije (1932) Keresztapa reggelije (1932)
Mártinak, aki személyesen ismerte idős korában Züzükét: Csók István: Züzü a kakassal (1912.) Mártinak, aki személyesen ismerte idős korában Züzükét: Csók István: Züzü a kakassal (1912.)
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.09.24. 08:29
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Pintér-Berzsenyi Boglárka
Válasz erre - 2012-10-04 16:49:52 | #1713

Kedves Jakab Zoltánné!

Szeretettel várjuk Önöket a Vaszary Villába, telefonon tud bejelentkezni a következő számon:
06-21-200-24-54

Köszönettel:

Pintér-Berzsenyi Boglárka

Jakab Zoltánné
Válasz erre - 2012-10-02 17:35:42 | #1712

Szeretnénk ellátogatni Ajkaáról a nyugdíjas klubtársainkkal a kiállításra. A Tv-ből úgy tudjuk, hogy december 30-ig látogatható. Kérnék email címet, vagy telefon elérhetőséget egyeztetés miatt.
köszönöm: Jakabné

Oldal tetejére
Vissza