Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

Jókai Mór Balatonfüreden - Jókait bensőséges, erős szálak kötötték Füredhez

Címkék - Balaton, Balatonfüred, bensőséges, erős-szálak, Füred, Jókai, Jókai-Mór, kötötték, múzeum
Jókai Mór Balatonfüreden - Jókait bensőséges, erős szálak kötötték Füredhez
Jókai Mór nyaralója, amely, ma az ő emlékmúzeuma
Balatonfüred sok nagyhírű épülete közt talán a legtöbbet emlegetett a Jókai Mór nyaralója, amely, ma az ő emlékmúzeuma.
Az 1870-ben épült ház a fürdőtelep központjában, a Honvéd, a Jókai s a Blaha Lujza utcák találkozásánál áll árnyas fák között, melynek kertjében az író mellszobra található. A villa építése idején a készülő nyaraló előtt kertek s aljában nádas terült el. Még tovább pedig már a Balaton víztükre csillogott.

Jókait bensőséges, erős szálak kötötték Füredhez. Életében a fővároson kívül Balatonfüreden tartózkodott a legszívesebben, a leghosszabb ideig. Több nagy művét - így Az Aranyember című regényét is - e füredi házban írta.

Az épület csupán 1870-ben készült el, és 20 nyáron át volt Jókai Mór tulajdonában. Hogy pontosan mennyi időt töltött Jókai Balatonfüreden, nem tudható, de a források jól jelzik, miként folyt az élet e füredi nyaraló-villában.

Jókai a nap nagyobb részét az íróasztalánál töltötte, de szenvedélyes kertész maradt egész életében. A napi írói munka előtt és után szenvedélyesen kertészkedett a svábhegyi és a füredi kertjében egyaránt fái, rózsafái és virágai közt. Az író bizony alig mozdult ki füredi otthonából is. Mindig ugyanabban az időben indult fürdeni, amikor mégiscsak végigsétált a hírneves sétányon. Ilyenkor köszöntötték tisztelői. Megszokott időben történtek kártyapartijai is társaságával. Az aranyembert rövid idő alatt (nyolc hét) írta meg Balatonfüreden. Főhősét, Tímár Mihályt egykori (gyermekkora idejéből) gazdag komáromi gabonakereskedőről, Domonkos János táblabíróról mintázta.

A legteljesebb Jókai életrajz-monográfiát Mikszáth Kálmán írta, aki szerint a regényben Noémi és Tímár Mihály idilli szerelme a Senki szigetén Jókai saját érzelmeiből táplálkozott. A Mikszáth-legenda szerint mintegy másfél évvel Az aranyember megalkotása előtt megkereste őt Külső-Stáció utcai otthonában egy honvédezredes özvegye, és kérte Jókait - aki korábban szintén szabadságharcos volt -, vállalja két árván maradt gyermeke (fia és szép szőke leánya, a 18 éves Ottilia) gyámságát. Jókai szabadkozott, mert felesége ellenezte, de végül is eleget tett az özvegy kérésének. De Jókainé tiltakozása végett titokban kellett tartania. Az özvegy nem járhatott a Stáció utcai lakásba. A gyámatya, Jókai járt el hozzájuk.

Megszerette a gyermekeket. Különösen a törékeny szépségű, szőke Ottiliát. Ismétlődő találkozások együttléte során a költői érzékenységű Jókai s az érzelmes lelkű, ifjó leányka közt bensőséges kapcsolat fogant, mely egyre bizalmasabb, melegebb színt öltött, és lassan kölcsönös szerelemmé mélyült. Az özvegy halála után Jókainak kellett gondoskodnia a gyermekekről. A gyenge szervezetű, tüdőbajos leányt Füredre küldte, s - egyik nénje társaságában - egy villába költöztette. Amikor ő maga is Füredre ment, mindig ott kereste fel gyámleányát, és sok szép órát töltöttek együtt. Jókai közben odaálmodta magát a Senki szigetére, és az ábrándos, beteg kislányt, Ottiliát Az aranyember Noémijává avatta képzeletében. A füredi mendemonda azonban felfigyelt erre, és valószínűleg Jókainé emiatt Arácsra vitte Ottiliát, hogy kevésbe figyelhessék, de mégis közelében maradt.

Ottilia betegsége sajnos rosszabbodott. A leány Meránba került, s ott meg is halt. A tanítónő, aki ápolta, elhunyta után - a leány utolsó kívánságára - hazaküldte Jókainak a tőle származó emléktárgyait, s a lángoló hévvel írt szerelmes leveleit. Mindez Jókainé kezébe jutott, és sok bánatot okozott az asszonynak. Ottiliáról, füredi és arácsi tartózkodásáról nincsen más hiteles adat, mint a mikszáthi leírás; e romantikus epizód mégis részévé vált Jókai regényes élettörténetének.


Röviden, dióhéjban

Jókai Mór 1857. évi első balatoni útját követően gyakran Füreden töltötte a nyár egy részét. 1867-ben telket vásárolt a fürdőhelyen és tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füredre költözött le családjával a nyári idényre. A Balaton-parti "Senki szigetén" a táj ihletésében kiemelkedő művei sorát írta: Az arany ember, a Fekete gyémántok, a Szegénység útja, a Damokosok, a Három márványfej című regényeit, elbeszéléseket, regéket és fürdői témájú cikkeket a fővárosi lapok számára. Füredi alkotói korszakát "költészete arany kora"-ként tartja számon az utókor.

A fürdőváros központjában álló villája 1954 óta irodalmi emlékmúzeum. A látogatók az enteriőrök révén felidézhetik azt a tárgyi és szellemi miliőt, amelyben élt Jókai és családja Füreden és fogadták az írófejedelemnek hódoló vendégeiket.

A villa "szentélyében", a dolgozószobában láthatók azok az eszközök,s tárgyak, amelyek Jókai kedvteléseiről tanúskodnak: a nevezetes távcső, botgyűjteményének jeles darabjai, különféle ásványok és csigák híres kollekciójából. Felesége, Laborfalvy Róza színésznő múltját idézik színpadi kellékei és egyéb relikviái. A villában nyaraló családtagokra - köztük Jókai Rózára, a későbbi Feszty Árpádnéra - festmények, fotók, és más dokumentumok utalnak.

A látogatóknak, mielőtt folytatnák füredi sétájukat, érdemes megpihenniük a villa oly szépen felújított előkertjében, Jókai császárfájának árnyékában az író padján.
Hirdetés
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2011.06.10. 20:11
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza