Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

Paloznak - Kiránduljunk át Balatonfüredről a szomszédos településekre

Címkék - Balaton, Balatonfüred, hangulatos-környezet, kirándulás, Paloznak, szomszéd, település
Paloznak - Kiránduljunk át Balatonfüredről a szomszédos településekre
Paloznak - Kiránduljunk át Balatonfüredről a szomszédos településekre
Utazás - Kiránduljunk át Balatonfüredről a szomszédos településekre, falvakba, kisvárosokba. Csodálatosan szép települések találhatóak Balatonfüred közelében, ápolt, rendezett, hangulatos környezettel.
Feltétlenül érdemes átlátogatni egy vakáció alatt, körbenézni, sétálgatni, megnézni a helyi nevezetességeket. Nem szabad kihagyni!

Paloznak a Balaton északi partján a Bakony-hegység déli lábánál fekszik. az erdőkkel borított lankás domboldalakról csodálatos kilátás nyílik a tóra. Kivételes mediterrán klíma alakult itt ki, ahol kora tavasztól késő őszig élvezhetjük a tiszta levegőt, a napfényt.

A déli domboldalakon zamatos gyümölcsöt érlel a szőlő és az őszibarack, beérik a füge is. Érdemes felkeresni a Hild-díjjal kitüntetett község műemlékeit, az Árpád-kori templomot, a haranglábat, a népi parasztházakat, a Tájházat.

Nyáron a balatoni strandolás mellett szabadtéri koncertek, kiállítások, templomi hangversenyek nyújtanak szórakozási lehetőséget. Szeptember utolsó hétvégéjén a hagyományőrző falunapok szüreti mulatságokkal várja a vendégeket.

Paloznak történelme

Paloznak a Balaton északi partján a Bakony hegység déli lábánál fekszik. Az erdőkkel borított lankás domboldalakról csodálatos kilátás nyílik a tóra. A falu utcái a Balaton partjától a domboldalakon lévő szőlőkön keresztül, a falut védően övező erdőbe futnak. Ezek az adottságok eredményezik, hogy kivételes mediterrán klíma alakult itt ki, ahol kora tavasztól késő őszig élvezhetjük a tiszta levegőt, a napfényt.

A régészeti leletek bizonysága szerint Paloznak területe mintegy ötezer éve lakott volt. A Tódi-dülőnek nevezett terület vízforrásainak közelében földbe ásott lakások nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg. Az őskori emberek után az ókori népek is megtelepedésre alkalmasnak találták a helyet. A mai település határában két római kori gazdaság (villa rustica) működött, maradványaikat számos más tárgyi lelettel együtt az 1956- 69 között folyó ásatások tárták fel, és a balácapusztai római villagazdaságban ill. a veszprémi múzeumban láthatók.

A magyarok állandó jelenléte 900-tól kezdődött. Házmaradványok, lovas sírok, egyéb tárgyi emlékek kerültek elő ebből a korból. A veszprémi görög rítusú apácakolostor alapítólevele szerint a nagyfejedelem kilenc falut ajándékozott a veszprémi érseki monostornak. Közöttük szerepel Paloznak neve is. /A település birtokrésszel rendelkező vincellérjét kapta a monostor. A Paloznak név valószínű szláv eredeű: po loznik = a szőlőskertnél, szőlőhegy alatt. Az ősi szőlőkultúrával rendelkező vidékre illő név.

A kora középkorban Paloznak falu a zalai és szolgagyőri királyi várakhoz tartozott. A legnagyobbrészt királyi birtok Paloznakot a 14-15. sz-ra a veszprémi káptalan szerezte meg részben királyi részben magánadományok révén. A lakosság ennek következtében teljesen szolgarendűvé vált és kiváltságait elvesztette.

A 16.sz-i három részre szakadt országban a birtokosok is gyakran váltották egymást. Tihany apátja foglalta el a káptalani birtokok jó részét, míg Ferdinánd katonái Tihanyt meg nem szállták (1534). Majd a Habsburgok adószedői járták a vidéket, csakúgy mint a Veszprém várát elfoglaló törökök (1552).

A település felvirágzását csak a későbbi korok hozták meg. A hűbériség kora után a polgárosodás idejében nagy gazdasági átszerveződés zajlott le. Az igazán nagy birtokok megszűntek, és a jobbágyfelszabadítás után a volt jobbágyok tulajdonába kerültek a volt úrbéri területek, az évszázadok során át a legfontosabb megélhetést biztosító, korábban csak kezelésükben, művelésükben lévő szőlőbirtokok.

A település a további másfél évszázad során, a két világégés és a nagy társadalmi átalakulás után folyamatosan gyarapodott. 1963. január 1-én Paloznakot is elérte a központosító akarat, ekkor alakult meg az Alsóörs székhelyű közös községi tanács, három község, Alsóörs Lovas Paloznak részvételével. 1969-ben Paloznak kivált és Csopakkal alakított közös tanácsot mely a rendszerváltozásig működött. Ekkor döntött a falu újra az önállóság mellett és indult látványos fejlődésnek. Polgármesteri Hivatal, Faluház, orvosi rendelő, épült néhány év alatt. 1996-ban egy régi parasztház felújításával tájház és falumúzeum létesült. A múltat idézik a népi építészet megmaradt emlékei, a tornácos nádfedeles házak, a műemlék harangláb és az árpád-kori eredetű templom. A múlt és jelen harmonikus együttéléséért, a Balaton felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért, Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott.

Tél Paloznakon A pannon tájba harmonikusan illeszkedő, szőlőskertekkel övezett falu mediterrán klímája, a Balaton-part, a figyelmes vendéglátás és a jó borok, jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. Sportolási lehetőségek, templomi hangversenyek, képzőművészeti tárlatok, és a szeptember utolsó hétvégéjén tartandó hagyományos FALUNAPOK, szüreti felvonulás, és utcabál, várja az ide látogatókat.


Paloznak nevezetességei

Hild emlékérem: Paloznak a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért 1998-ban Hild Emlékérmet kapott. Az emléktáblát 2003. szeptemberében avatták fel a Milleniumi Parkban

Római kori templom: A falu központjában emelkedő dombon áll a település első kőépítménye a templom. Bár 1352-ben írnak róla először, valószínűleg már a X-XI: században állott a jelenlegi templom helyén valamiféle fából ácsolt kápolna, melynek helyére a XI: sz-ban kőtemplomot építettek és Szt. András tiszteletére szentelték. A román kori XI-XIII. sz i templom fele volt a jelenkorinak A félköríves alaprajzú szentély talán már az építésekor boltozva volt, de a mainál rövidebb templomhajó boltozat nélküli sík és fából ácsolt menyezettel rendelkezett a középkorban. A román kori részleteket a templom mai hajójának déli oldalán ablakok, bejárati kapuk jelzik.

A templomhajó nyugati fele az új, a gótika jeleit magán viselő csúcsíves záródású másik déli irányba nyíló oldalkapuval, valamint a kapu felett vörös homokkőből készült keretes, csúcsíves lőrésablakkal már egy későbbi XIII. XIV. századra utaló bővítés jele. Mint mindenütt, itt is a templom köré temetkeztek a lakosok. A templomot és temetőt egykor fal övezte, 1783-ban még állt azóta nyomaiban látható. A sírkövek egy részét később befalazták, közülük a legkorábbi, kereszttel díszített, hatalmas vörös homokkő a középkori bővítés során lett a templom délnyugati sarokköve. A jelenlegi torony egy még későbbi építmény. A templom a XVIII. sz. végén nyerte el mai formáját. Ekkor épült át, barokk stílusban a mellette lévő plébániaház is.

Reformkori harangláb: (Fő u. 8) XIX. sz elején épült gúla alakú tetővel, félköríves ablakokkal a négy égtáj felé. Teteje fazsindely borítású.

Tájház: (Volt Diószegi ház, Fö u. 6.) A lakóház a XIX. sz elején épült. Első írásos adat 1815-ből való amikor a falusi elöljáróság a község adatait írja össze. Az összeírás "egy a partban lévő istálló"-ról tesz még említést. A szoba mestergerendájának felirata szerint 1888-ban készült, vagyis akkor újíttatott fel. A három osztatú lakóház szoba konyha kamra beosztású, a szoba hosszában ívelt tornác húzódik. A jelenleg szabadkéményes épület korábban minden bizonnyal füstös konyhás volt erre utal a tornácról nyíló, ma is meglévő szobai ajtónyílás.

A lakóház mai formáját az 1995-96-ban elvégzett felújítás illetve rekonstrukció során nyerte el. A házban kapott helyet a Tájház, aminek belső enteriőr kiállítása az XIX. sz második felének paraszti világát mutatja be. A kiállítást "A polgárosodás határán" a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság segítségével Schleicher Vera múzeológus rendezte.

Népi parasztházak:

  • Petőfi u. 6. A ház az 1700-asévek végén épült. Gazdái jómódú parasztok lehettek, hiszen a házhoz két gazdasági épület és pince is tartozott. Az épület a Balaton- felvidékre jellemző szoba, konyha, kamra osztatú volt. A szabadkéményes konyhában kemence és tűzhely is állt. A ház helyiségei előtt nyitott tornác húzódott, melyet az átalakítások során zárt folyosóvá alakítottak. Innen nyílnak ma a ház helyiségei.
  • Petőfi u. 7. A ház a XIX. sz. elején épült hagyományos szoba kamra konyha osztatú. A kilencvenes években korhűen felújították, belsejét modernizálták. Hagyományos elrendezése azonban nem változott. Védett műemlék.
  • Fő u. 9. 1884-ben épült többször átépítették, felújítása 1979-ben kezdődött. Az istálló helyén kibővítették újabb helyiséget csatolva a házhoz. A régi szabadkéményes konyha helyén szoba áll, a régi kamrát alakították konyhává. A tornácot a "régiek" befalazták ezt a 79-es felújításkor eredeti funkciójába állították vissza.
  • Fő u. 14. Az 1800-as években épült 2 szoba konyhás lakás. Többször átépítették A ház mellé (folytatásában) nyári konyha gazdasági épület épült.
  • Fő u. 16. Az 1800-as években épült "sárba" rakott kő épület.2 szoba konyha osztású. A konyha szabadkéményes. 1983-ban átépítették, majd 93-ban az újabb felújítás már az eredeti hagyományokat idézi. A házhoz tartozó pajta és istálló helyén ma már szobák állnak.
  • Mandula u. 9. Vincellérház, mely a Nagyhegyen lévő egyházi birtokhoz tartozott, ahol szőlőművelés folyt. Az épület alatt hatalmas pince, előtte présház áll. Hagyományos nádtetős épület de érdekes módon L alakban épült, talán a kedvező tájolás érdekében. A 30-as években felújították, ekkor készült az oszlopos tornác. Az 1960-as években műemlékké nyilvánították.
  • Hegyalja u. 2. Az 1800-as években épült házat teljes egészében régi formájában újítatta fel és őrizte meg a tulajdonos. A hagyományos berendezési tárgyakkal berendezett ház ma nyaralóként szolgál.
  • Kossuth u-i házak. Többszöri átépítés után külsejükben még idézik a Balaton- felvidéki népi építészet hagyományait, bár legtöbbjük cseréptetős, belsőben teljesen átalakítva, modernizálva nyaralóként funkcionálnak.


"Pongrácz kastély" (Mandula u.) A ház valószínűleg az 1700-as évek második felében barokk stílusban épült. 1860-ban átépítették, bővítették. 1894-ben vásárolta meg Pongrácz Jenő koronaügyész. A szükséges javítást, átalakítást1927-ben végezték. Ekkor kapta az épület "mediterrán" stílusát. A ház képével 1930 táján paloznaki képeslap is készült. A háznak igen nagy méretű pincéje van, melyből rejtett csigalépcső vezet a felső lakószint falszekrénynek álcázott kis helyiségébe. A 2. világháború végén lakatlanul álló házat az oroszok kifosztották, az 50-es évek elején munkásszálló is volt. A Pongrácz örökösök az igen leromlott állapotú házat kénytelenek voltak eladni. Helyreállítását Márffy István a jelenlegi tulajdonos a 70-es években kezdte s napjainkig tart. A nagyház melletti un. "kis ház", -jelenleg házi kápolna,- Paloznak legrégibb épülete az 1600-as évek végéről való.

Dr. Antall József miniszterelnök mellszobra: (templomkert) A közadakozásból készült szobrot 2004. április 30-án avatták fel a templomkertben. Készítette Jószay Zsolt, szobrászművész, öntötte: Varga Imre szoboröntő mester.

Hősök Kútja: (Fő u.) Múltnak kútja, jövőnek forrása, tisztelgünk előttetek magyar hősök, kik 1000 éves történelmünk során életeteket áldoztátok édes hazánk védelméért, hitünk, függetlenségünk és szabadságunk megőrzéséért és kiváltképpen tisztelgünk Paloznak hősi halottjai előtt (Müller József, Nagy István, Turi József) Készítette a "Paloznak Jövőjéért" Közalapítvány 2002-ben.

Kossuth emléktábla (Kossuth u.) Kossuth Lajos emlékére állította születésének 200. évfordulóján Paloznak Község Önkormányzata 2002. szeptemberében.

Viráglány szobor: (Zrínyi u. 12) Kurucz Károly alkotása a 2004-es alsóörsi kőfaragó táborban készült, szőlőlevelekkel, virágokkal körbefont női torzó.
Hirdetés1
Hirdetés
Paloznak
Paloznak
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2011.06.30. 19:35
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
HEO
Válasz erre - 2011-07-14 13:33:24 | #175
HEO

Sziasztok! :)

Oldal tetejére
Vissza