Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

Rézangyal Pálinkaház nyílt Balatonfüreden - Magyar hungarikum: újra a világhír küszöbén!

Címkék - Balatonfüed, Füred, Jókai-utca, nyílt, óváros, pálinka, párlat, Rézangyal-Pálinkaház
Rézangyal Pálinkaház nyílt Balatonfüreden - Magyar hungarikum: újra a világhír küszöbén!
Rézangyal Pálinkaház nyílt Balatonfüreden a Jókai utcában, az óvárosi részben
Rézangyal. Magyarország, röviden. - Balatonfüreden a Jókai utcában, a volt Karaván drink-bár helyén nyílt meg, egy új és reprezentatív külsővel a Rézangyal Pálinkaház. Itt kapható a válogatott minőségű, legfinomabb magyar párlat, a pálinka. Mint tudjuk, a pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája. Igen, ez valóban ízig -vérig magyar!
Az óvárosi részt is átszelő Jókai utca felújítása nyár elejére készült el. Az úttest teljes burkolata cserén esett át, parkoló (lakók részére) kialakítására is sor került a volt fotóüzlet előtti részen. Csodálatosan szép zöld övezetet is létrehoztak az utca mindkét oldalán, ahol padokat is elhelyeztek a sétálok örömére.

Ebben a szépen felújított városrészben, a Kerektemplom mellett, a Jókai múzeum közvetlen szomszédságában, a Hatlépcsős borozóval szemben nyitotta meg kapuit a Füredi Rézangyal Pálinkaház.

Az üzlet megnyitása, kialakítása egy fiatalos és lendületes csapatnak a keze munkáját dicséri. Hangulatos, kellemes környezetet alakítottak ki a pálinkát kedvelő helyieknek, és az ide látogató vendégeknek.

Igaz, hogy Balatonfüred a fantasztikus borairól híres, de hazánkban és így városunkban is egyre nagyobb közkedveltségnek örvend ez a magyar, igazán tüzes ital. Itt, a Pálinkaházban, a kuriózumot kedvelők megkóstolhatnak legalább 120 féle minőségi, és ritka pálinkát. Lehet az erősen férfias, akár 55-60 fokos, de lehet kellemesen lágy, szinte már nőiesen simulékony, amit mézzel bolondítottak meg. De ott vannak még a különböző ágyas pálinkák, a valódi és hamisítatlan törkölyök, a különböző eper, tölgyfa hordókban érlelt finomságok, a kellemes illatú és ízű, már már művészien barrikolt pálinkák is.

Egy biztos, aki ide ellátogat annak egy felejthetetlen élményben lesz része, csak győzzön válogatni a sok-sok nemes nedű között. A jókedv, a hangulat, a jó pálinka garantált!
Hirdetés1


Rézangyal. Magyarország, röviden.

A XIV. században regnált Károly Róbert neje, Erzsébet királyné, majd a párszáz évvel később hazánkat látogató VIII. Edward angol trónörökös esetét emlegetik mostanában a magyar pálinka nemzetközi sikertörténeteként. Sajnálatos módon, a XXI. századi felmérések szerint a „pálinka” szó (a magyar kolóniák kivételével) gyakorlatilag ismeretlen a világban.

A Rézangyal Pálinkaválogatás létrehozásával csak másodlagos célunk volt a magyar pálinkák külföldi népszerűsítése. Legfőbb feladatként a hazai pálinkakultúra megteremtését tűztük ki egy olyan környezetben, ahol a kereskedelmi forgalomban értékesített „pálinka” nagyrészben csak pálinkának álcázott folyadék volt. A pálinkát 100%-ban hazai gyümölcsből, cefrézéssel, lepárlással készítik. A Rézangyal termékei így készülnek. Nincs tisztaszesz, nincs aroma, nincs karamell. Pálinka van!

A Rézangyal a világ legnagyobb prémium szeszesital márkáihoz hasonlóan nem épített saját lepárlóüzemet. Munkánk egyik fő eleme a kóstolás. Folyamatosan látogatjuk a hazai pálinkafőzdéket és kóstolunk és kóstolunk. A saját magunk által ellenőrzött, legjobb minőségű párlatokat vásároljuk föl, az elérhető mennyiségtől függetlenül. A megvásárolt tételeket saját pincéinkben érleljük, ágyazzuk és blendeljük.

Célunk, hogy a Rézangyal pálinkák biztos választást jelentsenek mindenkinek. A kis főzdék esetén évjáratonként, esetleg főzetenként változó minőség számunkra elfogadhatatlan; a külföldön állandó vodka, tequila, whiskey, rum, stb. minőséghez szokott fogyasztók számára pedig érthetetlen.

Hisszük, hogy a pálinka sikertörténete nem a múltban keresendő. hanem az állandó, prémium minőségben, a kiváló magyar gyümölcsben, az évszázados technológiában és a magyar hagyományokban.

Hisszük, hogy a pálinka a XXI. századi Magyarország sikertörténete lehet. A Rézangyal készen áll arra, hogy büszkék legyünk rá.


Pálinkakultúra - Egy kis Történelem

A pálinka eredetéhez nagyjából 1000 évet érdemes visszalépni az időben. Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. A XV. században a szeszfőzés földesúri előjog volt, bizonyos mértékben korlátozták a paraszti főzést. Az ún. „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. Akkor már ismert volt a „babinka” és a „tótpálinka” kifejezés, ám ez még utalt gyümölcsre. 1641-ben - a korabeli okmányok tanúsága szerint - a szabad királyi városok is kaptak engedélyt szeszgyártásra. A gabonaszesz készítése ekkoriban egyre elterjedtebb lett. Kivétel ez alól az 1677-es esztendő, melyben az éhínség miatt rendelettel tiltották meg a kenyérgabona felhasználását szesz gyártására.

Az első bizonyíték a gyümölcs felhasználására az évszázad végén megtartott szesz- és gyümölcspálinka-főző üst összeírás volt. A XVIII. század közepén Magyarországon már a maival megegyező típusú pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből. Erre az időre tehető a paraszti főzdék fokozatos megszüntetésével az ország területének egyes részein a tiltott pálinkafőzés kialakulása is; a zugfőzés a mai napig magyar sajátosság.

A XIX. században az iparosodás erősödésével a kisebb és nagyobb pálinkafőzdék, illetve a szesz- és likőrgyárak számának növekedése, a mind nagyobb termelés megkövetelte a központi szabályozást. A földesúri előjogot 1836-ban törvényerőre emelték, ezt követően 1850. szeptember 29-én bevezették a pálinkaadót. Magyarországon a pálinkafőzéssel kapcsolatos adatok ettől az időponttól tekinthetők hitelesnek. Ezek alapján 1851-ben 105 129 főzdét tartottak számon, ami azt jelenti, hogy az országban szinte minden nagyobb uradalom, gazdaság, illetve város és község birtokolt saját szeszfőzdét. A XX. század elején, 1913-ban 860 szeszgyár működött, a magyar szeszgyártás ekkor lett először világszerte elismert, a termelés pedig megközelítette a 2 millió hektolitert. 1934-ben már úgy emlegették a barackpálinkát, mint a „világhírű magyar italt”, és a gyümölcspálinka exportja a második világháború kirobbanásáig évről-évre nőtt.

Egy 1938-ban született törvény azonban alapjaiban változtatta meg a pálinkafőzés magyarországi helyzetét. Ettől az időtől Magyarországon „szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, behozatala és értékesítése felett kizárólag” az állam rendelkezett. A pálinkafőzést szabályozó rendeletek 1951-ig lényegében nem változtak, igaz, közben a második világháborút követő államosítások után, 1949-ben a Gyümölcsszeszipari Tröszt (e név a rendszerváltásig többször változott) 60 nagyobb szeszfőzdét olvasztott egybe. A kisebb üzemek ezt követően kerültek állami kézbe. Az 1951-es jogszabályok a pálinkafőzdéket egységes bor- és gyümölcsszeszfőzdeként kezelték, részükre termelési keretet állítottak fel. Korlátozták a bor- és gyümölcstermelők által kifőzethető mennyiséget is.

Az állam 1982-ben maga szüntette meg szeszmonopóliumát. Egy törvény kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával - jogszabályban meghatározott kertetek mellett - magánszemély is foglalkozhat.” Egy másik jogszabály azt írta elő, hogy „magánszemély - pálinkafőzés céljára - legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet”, illetve a szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet ilyen kapacitású szeszfőzdéjét bérbe vagy szerződéses üzemeltetésre átadhatja a magánszemélynek. A pálinka szempontjából még ezeknél is fontosabb volt, hogy a szocializmus idején először követelték meg a szakértelmet.

A szocializmus hiánygazdasága a pálinkafőzést sem kímélte. A rézművesek a főző-, és finomító üstök készítésénél nem vehették figyelembe megrendelőik egyedi igényeit. Az üstök méretét az ipar gyártotta rézlemez vastagsága, hossza és szélessége határozta meg. Ezért ebben az időszakban mindenütt egységes üstöket helyeztek üzembe.

A rendszerváltás évében 1989-ben már csak 880 szeszfőzde üzemelt, közülük 202 volt magánszemély birtokában. Az üzemek technikai felszereltsége, a szakemberek hiánya és a gyenge alapanyag miatt lehetetlen volt kiemelkedő minőségű pálinkákat készíteni. A hazai és külföldi piacokról eltűnt a gyümölcspálinka. Helyét átvette a hideg úton, finomszeszből, vízből és aromából előállított pálinkaként értékesített szeszesital. Szerencsére a pálinka eddigi története is „happy end”-el végződik. Mielőtt végleg elnyelte volna a süllyesztő ezt a csodálatos italt, valahonnan a felbukkantak azok a „megmentők”: azok az emberek, akik ma a csúcspálinkákat főzik. Küzdöttek, harcoltak, közben egyre jobb pálinkákat főztek. Áldozatos munkájuk gyümölcseként 2002-ben elérték, hogy a pálinkát az Európai Unió is elismerje magyar italként. A pálinka hungarikum lett, mely újra a nemzeti büszkeségünk, és újra a világhír küszöbén áll. (Rézangyal)
Hirdetés
Rézangyal Pálinkaház nyílt Balatonfüreden a Jókai utcában
Rézangyal Pálinkaház nyílt Balatonfüreden a Jókai utcában
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2011.08.20. 09:07
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Zoli
Válasz erre - 2011-10-12 12:20:20 | #475

Valóban finom pálinkák kaphatók náluk

Zsu
Válasz erre - 2011-08-20 13:51:56 | #413

Nekem már volt szerencsém megkóstolni a pálinkáikat, és tényleg csak ajánlani tudom mert ISTENI!!!!

Oldal tetejére
Vissza