Egy régi pénzérmét találtam a Balatonban

Szerteágazó nagy családomban és széles baráti ismeretségi körömben nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne szeretne legalább hébe-hóba leruccanni a Balaton valamelyik partjához. A „magyar tengert” ugyan sok okból lehet szidni, és való igaz, hogy nem hasonlítható a horvát vagy az olasz tengerparthoz, hangulata és a táj szépsége miatt mégis nagy kikapcsolódást jelent. Sosem felejtem el, mennyire szerettem már gyerekként a Balaton partján hekket enni, vagy egy úszógumival beevezni a mélyebb vízbe. Alig bírtam kivárni a nyarakat, a nehéz iskolai években, a sok tanulás közepette gyakran tartotta bennem a lelket egy várható balatoni fürdőzés gondolata.

Az egyetlen, ami zavar, hogy az utóbbi években drasztikusan csökken a Balaton vízszintje. Már szinte akármeddig bemehetsz a vízben, az még mindig nem fog a mellkasodnál feljebb érni. Persze ennek is megvannak az előnyei: kevésbé veszélyes így a fürdés, és vélhetően kevesebb baleset is lesz. A vízibiciklizésnél meg úgysem számít, hogy milyen mélységű vízben tekertek. Számomra az alacsony vízszint idén nyáron egy váratlan élménnyel is járt: éppen befelé mentem a vízben, amikor a talpam alatt egy pénzérmét éreztem. A kevés víznek köszönhetően hamar ki tudtam halászni, és megállapítottam, hogy egy régi pénzt találtam.

Szerettem volna többet megtudni az érméről, és ebben a Procopius Numizmatika cég nyújtott segítséget. A http://regipenzfelvasarlas.hu/erme-felvasarlas/ honlapon sok hasznos és izgalmas információt találtam a témában. A lényeg, hogy elvihetjük hozzájuk régi érméinket, és megvásárolják tőlünk. Érdemes odafigyelnünk, hiszen lehetséges, hogy már régóta kallódnak otthonainkban olyan régi pénzérmék, amelyeknek sem a régiségével, sem a valódi értékével nem vagyunk tisztában. Lehet, hogy több száz éves érmével rendelkezünk, és nem is sejtjük! Ha pedig tudjuk, hogy régi pénzeket birtokolunk, de nem vagyunk gyűjtők, és nincs semmilyen tervünk az érmékkel, nézegessük a http://regipenzfelvasarlas.hu/erme-felvasarlas/ weboldalt.

A cég komolyan érdeklődik a régi érmék és bankjegyek iránt. Apró, de nem elhanyagolható érdekesség, hogy a cég tulajdonosa maga is szenvedélyes gyűjtő, gyermekkora óta hódol a szenvedélynek. Az üzlet mindkét félnek megéri. Nekünk, az eladóknak azért, mert váratlanul könnyen juthatunk némi plusz pénzhez, amit fordíthatunk például hátralékaink megfizetésére, a lakbérünkre, vagy egyéb kiadásokra. A cégnek pedig azért éri meg, mert szükségük van utánpótlásra, így tehát az érméink eladásával a sikeres működésükhöz járulhatunk hozzá.

Kérdés, hogy milyen érméknél gondolkozhatunk egyáltalán az eladáson? A weboldal erről is ad információt. Sokféle érme van forgalomban, és az emberiség története során rengetegféle érmét gyártottak már. Egy érme képviselhet értéket akkor, ha régi. Akadnak ókori, középkori, valamint újkori érmék is, de ezen belül is többféle felosztás létezik. Lehet arról szó, hogy, mivel régi az érme, mára kevés maradt fenn belőle, így értékesnek számít. A régiség azonban még nem garancia arra, hogy egy érme régi, hiszen mindig is léteztek kisebb értékű váltópénzek. Egy régi pénz értékének megbecsülésében a régiség mellett a ritkaság is legalább ilyen fontos. Egy érme ritka lehet azért, mert eleve kevés példányban készült, vagy, ha ugyan nagy mennyiségben verték őket, de már kevés maradt ránk. Fontos lehet még az érme anyaga is: a különféle arany-, és ezüstpénzek értékesnek számítottak a gyártásukkor is. A Procopius Numizmatika segít az érménk azonosításában, és értékének megbecsülésében.

A Procopius Numizmatika weboldalán bővíthetjük történelmi ismereteinket a numizmatika témájában. A numizmatika nem csupán az egyik legősibb és legnemesebb szabadidős tevékenység, de a pénzek az archeológia és a történelemtudomány számára is értékes források lehetnek. Az érmék gyűjtése több mint kétezer éve ismert foglalatosság, bár kezdetben teljesen más célt szolgált, mint manapság. A római császárok, köztük Augustus, az elsők között kezdtek érméket gyűjteni a római birodalom különböző részeiről. Ez a tevékenység abban az időben drága mulatság volt, innen ered a „királyok hobbija” kifejezés. A legkorábbi érmék a mai Törökország területén, Lüdiában jelentek meg, ahol nemesfém ötvözetekből készítettek darabokat. Ezek még nem hordoztak feliratokat, egyszerű ábrák díszítették őket. Lüdiából a pénzverés tudománya a föníciaiak révén jutott el a görögökhöz, majd a rómaiakhoz, akik szabványosították az érméket, így teremtve meg a mai pénzrendszer alapjait. Az ókori pénzgyűjtés hosszú időn át az előkelők kiváltsága maradt. A reneszánsz korban azonban olyan jelentős személyiségek is foglalkoztak vele, mint Petrarca, Bonifác pápa vagy a Napkirály néven ismert XIV. Lajos. A németalföldi Hugo Goltziusnak köszönhetjük a numizmatika mint tudomány alapjainak megteremtését.

Tudni kell azt is, hogy a numizmatika sokrétű ismereteket követel meg, hiszen egy-egy érme azonosításához gyakran szükség van címertani, régészeti vagy kulturális ismeretekre is. Ez a komplex tudomány számos részterületet foglal magába: vannak, akik korok vagy régiók érméit gyűjtik, mások verdehibás pénzekre, bankjegyekre vagy épp hamisítványokra specializálódnak.

Mielőtt átadtam volna a Balatonban talált érmémet a Procopius Numizmatika cégnek, kíváncsi voltam, mennyit is érhet a pénz. A cég a pénz értékének felbecsülésében is sokat segített. A honlapjukon részletesen leírják, hogy hogyan is történik a régi pénzek értékbecslése. A régi pénzek, különösen az érmék vizsgálatakor az egyik legfontosabb teendő a koruk meghatározása, mivel ez nagyban befolyásolja az értéküket.

Az érmeverés hagyománya az ókorig nyúlik vissza, közel három évezredes múlttal rendelkezik, így az érmék keletkezési ideje rendkívül széles skálán mozoghat. A kor meghatározása szorosan összefügg azzal is, hogy a világ mely részéről származik az adott darab, hiszen az érmegyártás nem mindenhol kezdődött ugyanabban az időszakban.

Az értékbecslés kezdeti lépése az érme ábráinak és feliratainak alapos vizsgálata. Ezek az elemek fontos támpontot nyújtanak abban, hogy azonosítsuk a készítés helyét és időpontját. Az érmék és bankjegyek értékelése során az állapot megítélése kulcsfontosságú tényező, amely az eredetiség igazolásában is szerepet játszhat.

A numizmatika világában számos hamisítvánnyal, utánverettel és utánnyomással találkozhatunk. Bár ezek nem mindig megtévesztési szándékkal készülnek, gyakran alkalmasak lehetnek arra, hogy összezavarják az értékelőt vagy a gyűjtőt. Az idő nyomai, például sérülések és kopások, a pénz természetes használatának eredményei. Minél régebbi egy érme vagy bankjegy, annál nagyobb az esélye, hogy állapota messze van a kifogástalantól.

Azonban léteznek ritka kivételek is: néha olyan több száz éves érméket fedeznek fel, amelyek szinte érintetlenek – ezek rendkívüli szerencsét igénylő esetek. A numizmatikában az állapotot a tartásfok fogalma írja le, amely egy skálán mutatja meg, milyen állapotban van az adott pénzdarab. Bankjegyek esetében is hasonlóan fontos az állapotfelmérés: az elhasználódottság, szakadás, javítás vagy bármilyen roncsolódás mértéke nagyban befolyásolja a gyűjtői értéket.

A régi pénzek sok esetben nemesfémekből, például aranyból vagy ezüstből készültek, ami már önmagában is jelentős értéket ad nekik. Napjainkban is készülnek nemesfémből ünnepi érmék, általában fontos évfordulók vagy különleges események alkalmából. Ezeknél általában könnyen megállapítható az alapanyaguk finomsága, azaz a nemesfém tisztaságának ezrelékes aránya. A finomság azt mutatja meg, hogy az adott ötvözet mekkora része tiszta arany vagy ezüst, és mennyi benne a többi ötvöző anyag.

A Balatonban találtam érmém a Procopius Numizmatikához került, és nem bántam meg!