Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

Balatonfüred rövid története, bemutatása, a város jelképei - címer, zászló, szimbólumai

Címkék - Balaton, Balatonfüred, Füred, múltja, történelem, története, város
Balatonfüred rövid története, bemutatása, a város jelképei - címer, zászló, szimbólumai
Balatonfüred sétány - háttérben Füred nevezetessége a Halász- és Révész-szobor
Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros. Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, országúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét.
Először a földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.

Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő - de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. (A település neve a közhiedelemmel ellentétben nem a fürdő, fürödni szóból ered, hanem jelentése: fürjes hely.) Tőle nyugatra Papsoka - a XIV. századtól Siskének nevezik - helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel.

Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykor Kék falu nevét. (Az 1211-es tihanyi apátsági birtokösszeíró levél említi mint egyházi birtokot, az egész völgy az apátságé volt. A török elleni harcok során elnéptelenedett, elpusztult, csak a neve maradt fenn. Neve arra utalhat, hogy a környéken sok kék szín lehetett, kökény illetve ibolya. Ma a Kéki-völgy, Kéki-forrás, Kéki-dűlő, Kéki-patak őrzi a "Kék" helynevet.)

A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács. Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a Szőlő és a Bor Nemzetközi városa.
Hirdetés1

Ismertségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Itt simogatóbb a napfény. Balatonfüred és kistérsége a "Balatoni Riviéra" vonalán fekszik. Az elnevezés a területen uralkodó mikro-klíma speciális jellemzőire utal. A település kellemes klímáját a Balaton-felvidék előhegyeinek köszönheti; a Tamás-hegy a Sándor-, Péter- és Száka-hegy védi a Bakony felől érkező hideg szelektől. A szárazföld és a tó közötti levegőcsere, az állandó légmozgás tiszta, pormentes levegővel ajándékozza meg az itt élőket, és gyógyítja a szív és érrendszeri betegségeket. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, emellett a Kossuth forrásnál a Berzsenyi kútnál, a Szekér Ernő forrásnál és a Schneider kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján.

A város hihetetlenül gazdag történeti emlékhelyekben. Ezek legnagyobb részét átalakították, felújították. Előfordul, hogy napjainkban más szerepet töltenek be, mint egykor, de Füred kultúrájához tartoznak. Számos olyan nevezetes villa és kúria található a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét. A XVIII. század építészeti remekei, a Nagyvendéglő az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya , ma is meghatározzák városunk hangulatát.

Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált.

Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként működik. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden, érdemes megtekinteni. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerek templom, melynek tervét Fruhman Antal készítette, alapul véve hozzá a római Panteon képét, 1841-1846 között épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait.

A felső városrész díszeiként emelkednek a magasba, mintegy vigyázva a város nyugalmát, a Református templom, a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom.

A mai óváros - a régi falu és hozzászámítva az 1954-ben idecsatolt Balatonarácsot is - még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az ófaluba vezető főutcán, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zárt sorú, földszintes és emeletes épületek sorakoznak. Az ófaluban, vagy ahogyan újabban nevezik, az Óvárosban még őrzik a népi formákat az alábbi jellegzetes, műeméli táblával is megjelölt épületek. A Siske utca az a része az Óvárosnak, ahol az utca vége már erdőbe torkollik, sétaút kezdődik ott és így nagyszerű kiránduló- és sétahelye Balatonfürednek.

Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. szd. második felében). A köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek.


A város jelképei - címer, zászló, szimbólumok ...
Hirdetés
Balatonfüred 800 éves település Balatonfüred 800 éves település
Balatonfüred nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában találhatjuk meg. A Magyar Posta hagyományai szerint két címletű bélyegsorozatot és feláras bélyegblokkot bocsát forgalomba a bélyeggyűjtők ünnepén. A 84. Bélyegnap eseményeinek 2011. április 8-10. között Balatonfüred adott otthont.
Füred címere Füred címere
Balatonfüred városának címere - A címer formája kékkel és vörössel hasított, arany szegélyű, csücskös talpú pajzs. Első mezejében 12 hullámos arany pólya, hátulsó mezejében kereszt alakban elhelyezve arany szőlőfürt, klasszikus dór oszloprendű timpanonos épülethomlokzat, feltörő, két oldalt leomló sugarú vízforrás és hajó kormánykereke.
Városi zászló - Balatonfüred Városi zászló - Balatonfüred
Alapszíne középkék, formája álló téglalap, alsó széle rojtos, mérete 2:1-hez. A rojt színe azonos a zászló színével. A zászló közepén a címer, alsó szélén pedig széltől-szélig "BALATONFÜRED" felirat nyer elhelyezést. A felirat aranyszínű, a betűk magassága azonos a rojtok hosszával, valamint a pajzs mellett jobbról és balról lévő távolsággal.
Városi Szimbólumok 1. - Boglárka lepke (Iolana iolas) Városi Szimbólumok 1. - Boglárka lepke (Iolana iolas)
Balatonfüred Képviselő-testülete 2005. július 25-i ülésén döntött arról, hogy a természeti értékek közül a magyar boglárka lepke (Iolana iolas) lesz a város egyik szimbóluma. A faj jellemzően a Tamás-hegy lakója, bár másutt is előfordul, meglétük igen jellemző Balatonfüredre. A boglárkák általában ragyogó kék színű lepkék. Magyarországon igen ritka, csak a Dunántúl igen meleg és száraz mészkőhegyeinek déli oldalain, erdős-sztyeppeken, karsztbokorerdők szegélyein, tisztásain fordul elő. Forró száraz nyarakon, nedves helyeken, útszéleken százával oltják szomjukat a vizes földet szívogatva. Kis kolóniákban él, az egyedek szívesen vándorolnak, ezért előfordulása alacsony sűrűségű. A hím szárnyainak fesztávolsága 18-21 mm. A szárnyak színe egyszínű ragyogó kék, finom fekete keretben. A hím, szélesebb fekete keretben. A nőstényeknél a fonák hamuszürke, az elülsőn szemfoltok, a hátulsón fekete pöttyök találhatóak.
Városi Szimbólumok 2. - Leánykökörcsin virág (Pulsatilla grandis) Városi Szimbólumok 2. - Leánykökörcsin virág (Pulsatilla grandis)
Balatonfüred Képviselő-testülete 2005. július 25-i ülésén döntött arról, hogy a természeti értékek közül a leánykökörcsin virág (Pulsatilla grandis) lesz a város másik szimbóluma. A magyar boglárka lepke és a leánykökörcsin virág jellemzően a Tamás-hegy lakója, bár másutt is előfordul, meglétük igen jellemző Balatonfüredre. Leánykökörcsin virág: Népies nevei - lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics. Ez a ritka virág kora tavasszal virágzik, fázós virágai 5-7 cm átmérőjűek, csodaszép harang alakúak, selymes-szőrösek a hideg ellen (bimbóit, virágkelyheit és szárait is ezüstös szőr borítja). Ha rátalál, ne próbálja meg kiásni: azon kívül, hogy védett növény, nem is marad meg máshol.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2011.06.17. 18:56
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza