Balatonfüred információs portálja - hasznos tudnivalók a Balaton, Balatonfüred város és kistérsége életéből

Blaha Lujza villája Balatonfüreden a reformkori városrészben - Blaha Lujza-villa

Címkék - Blaha-Lujza, életrajz, szálló, villa
Blaha Lujza villája Balatonfüreden a reformkori városrészben - Blaha Lujza-villa
Blaha Lujza villája - Balatonfüred 8230 Balatonfüred, Blaha utca 4
Balatonfüred történelmi központja, az alsó városrész egyik fő nevezetessége a klasszicizáló felfogásban épült Blaha Lujza-villa. 1866-ban parcellázták a telket, melyre Szűcs Lajosné 1867-ben építette a házat. Tőle Csény Lajos vásárolta meg, aki 1893-ban adta el Blaha Lujzának. A szép, klasszicista ízlésben épült ház bejárója fölött a háromszögletű oromzaton olvasható: E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke. Fölötte pedig: Blaha Lujza nyaralója 1893-1916.

Blaha Lujza villa Balatonfüred - Műemlék

1866-ban parcellázták a telket, melyre Szűcs Lajosné 1867-ben építette a házat. Tőle Csény Lajos vásárolta meg, aki 1893-ban adta el Blaha Lujzának. Blaha Lujza nyaralója 1893-tól 1916-ig. Jelenleg szállóként működik.

Az 1867-ben emelt villa 1893-ban került a századforduló híres magyar színésznőjének tulajdonába, aki 23 éven keresztül itt töltötte nyarait. A szép, klasszicista ízlésben épült ház bejárója fölött a háromszögletű oromzaton olvasható: "E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke". Fölötte pedig: "Blaha Lujza nyaralója 1893-1916."

Cím: Balatonfüred, Blaha u. 4. 87/581-210, 87/581-215
Hirdetés1


Blaha Lujza élete

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.


Családja

Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben. Vándorszínésznek állt, majd felvette a Várai nevet. 1856-ban a kolera sújtotta Kassán játszott, előadás közben vesztette életét. Édesanyja, Dé Ponty Alojzia ezután újból férjhez ment: 1857-ben kötött házasságot Kölesi Antal színpadi festővel.

Első férjével, a 37 éves Blaha János karmesterrel 16 évesen esküdött. Tőle kapta zenei képzését. Férje nevét - bár még két házasságot kötött - élete végéig viselte. Második férje Soldos Sándor, Heves megyei földbirtokos volt. Harmadik házasságát báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal (Csermend, 1842. nov. 24. - Budapest, Erzsébetváros, 1909. jan. 3.) kötötte 1881-ben.[2]

Gyermekei: Blaha Sándor (1874-1948), Blaha Sári (Soldos Sári, 1876-1956).


Élete

Szülei vándor színházi társulattal járták az országot, mikoris Losoncról tartottak Rimaszombat felé, s várandós édesanyja Rimaszombat első lakóházában, Marczel József csizmadia-mester házában, hozta világra leányát, Reindl Ludovikát. Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Először 1856. április 22-én, hat évesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban.[3] Játszott Szabadkán és Debrecenben is, de főként a fővárosi színházakban szerepelt.

1865-ban kötött házasságot Blaha János (Jan Blaha) cseh származású osztrák katonával, aki ugyan magyarul nem tudott, de felismerte az ifjú színésznő tehetségét s karrierjét egyengette. Hálából neje élete végéig viselte nevét.

1866-ban Debrecenben szerződtették, 100 ezüstforintos fizetéssel. Bécsi vendégjátéka ismertté tette őt az osztrák operettvilág körében. A Carelteather szerződtetni szeretett volna, ám Blaháné visszautasította az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy ő magyar magyar színésznő akar maradni. 19 éves volt, mikor férje elhunyt. Két évvel később Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz.

1901. március 2-án Széll Kálmán a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezte ki.

1901 júniusában Kassán, és augusztusban Balatonfüreden játszotta utolsó vendégszerepeit, továbbiakban a nyári vendégjátékoktól visszavonult. 1905-ben Kada Elek: Helyre asszony c. darabjában játszik a Királyszínház színpadán, nagy sikert hozva a darabnak. 1906 novemberében Vidor Pál partnere volt, aki menetközben átvette a válságba került Népszínház igazgatását, később öngyilkos lett a kusza színházi viszonyok miatt. Hosszas vajudást követően a Népszínházat összevonták a Nemzetivel, ami gyakorlatilag a népopera műfajának elhalását eredményezte. Blaha, aki a népopera műfajában mozgott a legotthonosabban, ettől kezdve prózai szerepekben is kénytelen volt bizonyítani. 1909-ben Móricz: Sári biró-jában, vagy a "Lányom"-ban tündöklő alakítását a kritika és a nézők is egyaránt dicsérték. Férjének 1909-ben bekövetkezett halála azonban visszavonulásra késztette. Sokáig nem lépett fel, majd 1912-ben néhányszor közkívánatra játszott A piros bugyellárisban. Utoljára Garamszeghy Sándor Matyólakodalom című darabjában lépett fel, amit Blaha visszavonulása miatt kellett levenni a műsorról.

Az I. világháború alatt néhányszor eljátszotta a Nagymamát, színházba azonban leginkább a Magyar Színházba járt, ahol unokája Blaha Gitta szereplését követte nyomon. (Mikszáth: Szent Péter esernyője - női főszerep.)

Utoljára 1923-ban lépett színpadra a Városi Színházban, a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen, de itt nem énekelt. A filmezéstől idegenkedett, zavarta a hangnélküliség, az erőteljes maszkírozás, a mozdulatok groteszksége. Visszavonulását követően egyszer mégis kamera elé állt. 73 éves korában az Országos Színészegyesület örökös tagjává avatta. Tulajdonképpen 1914-től visszavonultan élt, nővérével, majdan Manci nevű kis unokájával, balatonfüredi házát eladva, az ún. "Szelényi"-házban levő lakásában. Agyára húzódó betegsége egyre erősödött, szervezete legyengült, többnyire a lakásában élt.

1925. szeptember 25-én ünnepelte meg a 75. születésnapját, cigányzenekar adott szerenádot, ám a nagyasszony hamar elfáradt, s visszavonult. Ablakából hosszan nézte egykori színházát. Egy végzetes tüdőgyulladás vette le végleg a lábáról, amiből fölépült ugyan, de ágyhoz kötötten élt attól fogva haláláig. 1926. január 18-án, 76 éves korában hunyt el a színész "Nagyasszony" tüdőgyulladásban. Örök nyugalomra helyezték 1926. január 20-án délután 3 órakor a Kerepesi temetőben.
Hirdetés
Blaha Lujza dedikált fényképe Blaha Lujza dedikált fényképe
Blaha Lujza és Kiss Mihály Blaha Lujza és Kiss Mihály
Blaha Lujza és Kiss Mihály a Piros bugyelláris című népszínműben. A magyarok krónikája. Szerkesztette: Glatz Ferenc. Officina Nova, Budapest, 1995, 459. oldal.
Az énekes szakácsnő - Blaha Lujza Az énekes szakácsnő - Blaha Lujza
Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. - Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18. magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Utoljára 1923-ban lépett színpadra a Városi Színházban, a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen, de itt nem énekelt. A filmezéstől idegenkedett, zavarta a hangnélküliség, az erőteljes maszkírozás, a mozdulatok groteszksége. Visszavonulását követően egyszer mégis kamera elé állt. 73 éves korában az Országos Színészegyesület örökös tagjává avatta. Tulajdonképpen 1914-től visszavonultan élt, nővérével, majdan Manci nevű kis unokájával, balatonfüredi házát eladva, az ún. "Szelényi"-házban levő lakásában. Agyára húzódó betegsége egyre erősödött, szervezete legyengült, többnyire a lakásában élt. 1925. szeptember 25-én ünnepelte meg a 75. születésnapját, cigányzenekar adott szerenádot, ám a nagyasszony hamar elfáradt, s visszavonult. Ablakából hosszan nézte egykori színházát. Egy végzetes tüdőgyulladás vette le végleg a lábáról, amiből fölépült ugyan, de ágyhoz kötötten élt attól fogva haláláig. 1926. január 18-án, 76 éves korában hunyt el a színész "Nagyasszony" tüdőgyulladásban. Örök nyugalomra helyezték 1926. január 20-án délután 3 órakor a Kerepesi temetőben.
Blaha Lujza (1875 körül) Blaha Lujza (1875 körül)
Blaha Lujza és Újházy Ede (1908 körül) Blaha Lujza és Újházy Ede (1908 körül)
Blaha Lujza férjével, Splényi Ödönnel Blaha Lujza férjével, Splényi Ödönnel
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2013.03.07. 15:16
Szólj hozzá a cikkhez
Hozzászólás archívum
Fűzy Gábor
Válasz erre - 2013-03-22 17:14:56 | #1932

Tisztelt Szerkesztők!
Örömmel olvastam cikküket,és érdekes, olvasmányos leirást kaptam a kor nagyasszony-áról.
Gyerekként szüleimmel 1960-as években többször nyaraltam ebben a szép házban, és csodáltam meg az épületet.
Felnőttként, csodálkozva láttam, hogy a felújítás után nem került vissza a homlokzatra ez a Blaha Lújza idézet:Minden nő szép ha szeretik,mert a nő szerelemre születik (gyermekkoromban megjegyeztem,mert tetszett) Le is fényképeztem de sajnos elveszett az idők során.Talán Önök megtalálják régi képslapon, de hogy ez ott volt az egészen biztos.Kérem jelzzék ha valamit találnak erről.
Tisztelettel: Fűzy Gábor

Oldal tetejére
Vissza